Országgyűlési napló - 1998. évi tavaszi ülésszak
1998. március 9 (343. szám) - "Az ország közbiztonságáról" szóló politikai vita - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - DR. KISS RÓBERT jegyző: - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - KUNCZE GÁBOR belügyminiszter:
1159 Tisztelt Képviselőtá rsaim! A közbiztonság fogalmába beletartozik a technikai biztonság is; nem a gépekre gondolok, hanem a gépeket kezelő ember felelősségére, felkészültségére. Gondoljunk csak az Ó utcai házomlásra, vagy legutóbb a Lövőház utcai daru összeomlásával kapcsolato s tragédiákra. A közbiztonság fogalmába természetesen beletartozik a szükséghelyzet elhárítására biztosított védelem rendszere, felkészültsége, a tűzoltóság, a polgári védelem felkészültsége, hiszen nekik valóban kritikus körülmények között kell eredményes en cselekedniük. Nem mindegy tehát, hogy milyen a felkészültségük, milyen az eszközellátottságuk. Tisztelt Képviselőtársaim! Nem vitatható ugyanakkor, és ennek következményeként nem véletlen az sem, hogy az emberek úgy vélekednek a közbiztonságról, ahogy, hogy általában olyan az ő biztonságérzetük, amilyen. Hiszen 1988ban 185 ezer bűncselekmény vált ismertté, 1997ben viszont már 514 ezer. Hozzá kell tennem rögtön, hogy a nagy változás 1989 és 1991 között következett be, hiszen az említett 185 ezerről '91re 440 ezerre emelkedett az ismertté vált bűncselekmények száma, vagyis három év alatt megduplázódott. Ez európai országokban 15 év alatt lejátszódó folyamat. Ezt a jelentős változást azóta sem volt képes feldolgozni a társadalom, amelynek szereplőit, az e gyes embert, a rendőrséget, az államot is felkészületlenül érte ez a hirtelen változás. Ugyanakkor a statisztikával kapcsolatos problémára is fel kell hívnom képviselőtársaim figyelmét, nevezetesen arra a problémára, hogy egy bűncselekmé ny akkor kerül bele abba a statisztikába, amelyről általában beszélni szoktunk, ha a rendőrség a maga tevékenységét lezárta, ekkor válik ismertté a bűncselekmény. Ez azt jelenti, hogy az adott évben, például az 1997ben ismertté vált 514 ezer bűncselekmény nek valójában csak egy részét, jelenlegi ismereteink szerint 53 százalékát követték el 1997ben, a többit a korábbi években. Van ugyanakkor egy másik statisztika is természetesen, amely az elkövetés időpontja szerint rögzíti a bűncselekmények számát. Ez a statisztika természetesen változik, szemben a másikkal, ami állandó, hiszen előfordulhat, hogy 1998ban derül ki egy ügy kapcsán, hogy azt 1995ben követték el. Ha az elkövetés éve szerint vizsgáljuk a statisztikákat - és ezzel kapcsolatban a háttéranyag 1 2. oldalán találnak képviselőtársaim táblázatot , akkor azt találjuk, hogy 1991ben 487 ezer, '92ben 462 ezer, '93ban 430 ezer, '94ben 450 ezer, '95ben 450 ezer, '96ban - jelenlegi ismereteink szerint - 425 ezer bűncselekményt követtek el. A '97es s zámadatot nem hozom, hiszen feltehető, hogy az ott elkövetett bűncselekmények száma a később megszerzett ismeretek alapján növekedni fog. Tisztelt Képviselőtársaim! Ez a statisztika viszont azt mutatja, hogy nem váltak kiterjedtté, elképesztő méretűvé vagy akár robbanásszerűvé a bűncselekmények Magyarországon. Ez az adatsor azt mutatja, hogy a '8991es jelentős emelkedés óta az ismertté vált bűncselekmények száma lényegében stagnál. Ezt azért kell elmondanom, mert nem jó az a számháború, amit e tekintetben folyamatosan folytatni szoktunk. Nem jó, mert félrevezető, nem jó azért, mert ennek a következményeként jutnak sokak eszébe helytelen válaszok és rossz megoldások ennek a problémának a kezelésére. Nem jó azért sem, mert ezek a statisztikák valójában nem a dnak igazi választ mindazon problémákra, amelyek az embereket foglalkoztatják, és amelyekkel az embereknek szembe kell nézniük. Megint azt kell mondanom, hogy e helyett a számháború helyett, ami adott esetben félelmet ébreszthet az emberekben, csak megfont oltan, a probléma megoldására koncentrálva szabad és érdemes közelíteni a közbiztonság problémáihoz. (13.40) Melyek a jellemzői annak a bűnügyi helyzetnek, amellyel szembe kell néznünk? Először is jellemzője a vagyon elleni bűncselekmények első években tör ténő drasztikus növekedése, a későbbiek során stagnálása. Általában a lopás, betöréses lopás, csalás bűncselekmények az összes bűnözés 68 százalékát teszik ki. Ha ehhez hozzátesszük a rongálás, okirathamisítás, ittas vezetés, testi sértés bűncselekményeke t, akkor az összes ismertté vált bűncselekménynek átlagosan 86 százalékához jutunk. Ezek azok a bűncselekményfajták, amelyekkel az állampolgár a közvetlen környezetében nap mint nap találkozik, valójában ezek azok, amelyek miatt annyira rossz a