Országgyűlési napló - 1998. évi tavaszi ülésszak
1998. március 3 (342. szám) - A géntechnológiával módosított szervezetekről szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. GOMBOS ANDRÁS (SZDSZ):
1050 takarmánytörvénnyel kapcsolatban kelljen ilyen módosításokra sort keríteni. Sajnálatos módon ezt nem támogatták az előterjesztő képviselői. Ugyanakkor egyetlen módosító indítványnál - legalábbis az ajánlás értelmében - támogatást kapott ez a gondolatsor, ami számomra érthetetlen. Így úgy gondolo m, hogy ha mondjuk, négy módosító indítvány a nem támogatott sorban van, egy módosító indítvány a támogatott sorban van, akkor ez teljes egészében diszharmóniát fog eredményezni, és egyértelműen koherenciazavart fog előidézni a törvényben. Gondolom, hogy e zt még egyszer végig kell gondolnia az előterjesztőnek. A módosítóindítványcsomagomnak, ami ebbe a második szakaszba tartozik, a következő pontja a géntechnológiai bizottsággal kapcsolatban próbál módosításokat beiktatni ebbe a törvényjavaslatba. Az 5. § (3) bekezdése foglalkozik ezzel a témával. Nagyon sokan megkerestek, és úgy gondolom, igazuk van, amikor ennek az 5. §nak a (2), valamint (3) bekezdése próbálja meg szabályozni azt, hogy milyen módon, milyen összetételben álljon fel ez a nagyon fontos biz ottság. Hangsúlyozom, nem hatósági jogkörrel, hanem csak hogy milyen legyen az összetétele véleményezési, szakértői bizottságnak. Így például a (2) bekezdés h) pontjában megfogalmazásra került, hogy a környezetvédelmi, valamint az egészségvédelmi céllal be jegyzett társadalmi szervezetek és az általuk meghatározott módon választott képviselők is tagjai legyenek ennek a bizottságnak. Én úgy gondolom, hogy teljes mértékben jogos az az igény, hogy ha ezek a szervezetek tagjai ennek a bizottságnak, akkor a haszn osítók, tehát az előállítók mindenféleképpen valamilyen módon, ha másképp nem, legalább tanácskozási joggal részt vegyenek ebben a bizottságban. Az előterjesztő ezt a fajta módosítóindítványcsomagomat nem támogatta, de végül is úgy gondolom, hogy ezt a ké rdést egy kapcsolódó módosító indítvánnyal kezelni tudjuk, és ígéretem van arra, hogy az előterjesztő ezt a kapcsolódó módosító indítványt támogatni fogja. Ez akképpen szólna, szeretném felolvasni, mert hiszen nincs a képviselőtársaim előtt ez a kapcsolódó módosító indítvány: "A géntechnológiai bizottság ülésein tanácskozási joggal a hasznosítók szakmai érdekképviselete is részt vesz." Tehát tanácskozási joggal részt vesz a hasznosítók szakmai érdekképviselete. Én úgy gondolom, hogy ez egy nagyon fontos kit étel, és örülnék neki, hogyha ez a törvény része lenne. Van még egy pontja ennek a kapcsolódó módosító indítványnak, mert hiszen leírja a törvényjavaslat azt, hogy ha a géntechnológiai bizottság megalakul, milyen tagok alkotják ezt a bizottságot. Csak az n incs benne a törvényben, hogy ez hogyan jön létre, ki fogja össze ennek a bizottságnak a működését, ki indítványozza ennek a megalakulását, és egyáltalán ki menedzseli ezt a bizottságot. Ezért én egy olyan mondatot is betettem ebbe a kapcsolódó módosító in dítványomba, amely így szól: "A géntechnológiai bizottság működési feltételeiről a földművelésügyi miniszter gondoskodik, aki felkéri a géntechnológiai bizottság tagjait a bizottság működésében való részvételre." Úgy gondolom, ezáltal ezen bizottság létreh ozásának az alapjai megteremtődtek, és nemcsak szervezeti, hanem anyagi alapjai is megteremtődtek. Örülök neki, hogy az előterjesztő jelezte, hogy ezt a fajta módosító indítványomat támogatni tudja. A következő téma, ami a módosító indítványaimban megfogal mazódott, a különböző géntechnológiai hatóságok által engedélyezett tevékenységek engedélyének a közzétételére vonatkozik. Az eredeti törvényjavaslat azt írja, hogy a géntechnológiai hatóság hivatalos lapjában, valamint két országos napilapban kell közzéte nni ezeknek a módosított szervezetnek az engedélyeit. Én úgy gondolom, hogy nem szerencsés dolog az, hogy napilapokban jelennek meg nagyon szigorúan tudományos jellegű közlések, mert - bár senkit nem akarok megsérteni - úgy gondolom, hogy a napilapokat els ősorban nem a tudomány, nem annak a szakterületnek a képviselői olvassák, hanem laikus emberek olvassák ezt, és nem biztos, hogy pontosan tisztában vannak azzal, hogy tulajdonképpen mit is takarnak ezek a közlések. Ha a napilapokban jelenne meg ez a közlés , akkor bizonyos mértékben a piacot károsítanánk, vagy legalábbis a hasznosítót, tehát a felhasználót és a terméket piacra vivő kereskedőket és előállítókat hátrányos helyzetbe hoznánk, mert hiszen ezáltal esetleg bizonyos előítéletek keletkeznének. Én úgy gondolom, hogy - mivel Magyarországon minden
