Országgyűlési napló - 1998. évi tavaszi ülésszak
1998. március 3 (342. szám) - A sportról szóló 1996. évi LXIV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - HERBERT FERENC (MSZP): - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - BIRTA SÁNDOR (MSZP):
1041 Köszönöm szépen. (Taps.) ELNÖK (dr. Kóródi Mária) : Én is köszönöm szépen. Megkérdezem képviselőtársaimat, hogy kíváne még valaki felszólalni a vita e szakaszában. Megadom a szót Herbert Ferenc képviselő úrnak, Magyar Szocialista Párt. HERBERT FERENC (MSZP) : Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Képviselőtár saim! Tisztelt Ház! Kapcsolódnék Nádori László képviselő úr előzőekben elhangzott felszólalásához és az ajánlás 9. sorszámú módosító javaslatához, és abbéli aggályomnak szeretnék hangot adni, hogy igenis lehetővé kell tenni, hogy az egyesületek rendelkezze nek bizonyos vagyoni jogokkal. Az elmúlt időszak példái is azt mutatják, hogy voltak szakszövetségek, amelyek kizárólagosan kisajátították olyan, nemcsak országos, hanem nemzetközi méretű bajnokságok és világkupák vagyoni jogait, hogy a rendező - főleg, ha a rendezést egy vidéki sportegyesület vállalta fel - gyakorlatilag nem rendelkezhetett a reklámfelületekkel, nem rendelkezhetett a közvetítési jogokkal, nem részesülhetett ezekből viszont a költségeket, a terem, az energia, az étkezés, a szállás, a szerve zők, a bírák, a technikai feltételek megteremtésének a költségeit fel kellett vállalni, és volt, hogy emiatt meghiúsult a rendezvény. Nem lenne jó, ha ebben nem lenne kötelező egyfajta egyeztetés a szakszövetség és az egyesület között. A határidők kérdéséb en úgy gondolom, ha kellőképpen felkészülnek a sportegyesületek, akkor szigorúan ugyan, de tarthatók a '98 januári (Sic!) határidők. Ma már a gazdasági társaságok bejegyzése meglehetősen felgyorsult. Ha a feltételek átgondolása már most, a sporttörvény mód osításával egyidőben megkezdődött, akkor azok a sportegyesületek, amelyeknek a feltételei egyébként adottak - mert azt is el kell mondani, hogy nem lesz minden egyesület abban a helyzetben, hogy létrehozzon gazdasági társaságot, és részt vegyen a hivatásos bajnokságban , amelyek képesek a feltételeknek megfelelő gazdasági társaságot létrehozni, és profi bajnokságban részt venni, azok ezeket a technikai feltételeket is képesek lesznek teljesíteni. A gazdasági társaság létrehozásával kapcsolatosan a 3. §nál meg kell jegyezni: nem biztos, hogy feltétlenül és mindenképpen ez az egyetlen lehetőség. Amatőr bajnokságban is részt lehet venni, sőt, nekem az a meggyőződésem, hogy azoknak a költségeknek a fedezésére, amelyek egy gazdasági társaság működtetésével fell épnek, az adott esetben amúgy is nehéz feltételek között levő egyesületek nem képesek, úgyhogy felelőtlenül nem kell beleugrani ebbe a megoldásba. Az egyesületnek egyébként is teljesítenie kell az adósságszolgálati kötelezettségét, és ez nagyon veszélyes - és itt szintén egyetértek Nádori Lászlóval , mert van olyan félelem is, hogy esetleg kénytelen lesz az adósság rendezése érdekében elkótyavetyélni a gazdasági társaságban levő üzletrészét vagy részvényét. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban .) ELNÖK (dr. Kóródi Mária) : Én is köszönöm szépen. Megadom a szót Birta Sándor képviselő úrnak, Magyar Szocialista Párt. BIRTA SÁNDOR (MSZP) : Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Országgyűlés! Én a módosítás szakmai részéhez nyújtottam be módosító jav aslatot, az 1. § 45. pontjához, és a múlt héten a bizottsági ülésen az önkormányzati bizottság támogatta is javaslatomat az előterjesztő "nem"jével szemben. Szeretném kérni a képviselőtársakat, hogy gondoljuk át, hiszen a csapatsportágakban jelenleg ninc s megfelelő mérési rendszer. Könnyű úszásban, futásban, atlétikában válogatott sportolókat kiválogatni, hiszen ott az óra, a méterek meghatározzák azt, hogy ki az a sportoló, aki alkalmas arra, hogy az országot képviselje válogatott szinten is. Ez a csapat sportágban jelenleg nem megoldott.
