Országgyűlési napló - 1998. évi tavaszi ülésszak
1998. március 3 (342. szám) - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - KELLER LÁSZLÓ népjóléti minisztériumi államtitkár:
1031 kórházi ellátást, a gyógyszerárak csökkentését, a szervátültetési műtétek költségeinek finanszírozhatóságát, az egészségügyi dolgozók fizetésének rend ezését. Külön kell kiemelni az eladósodott, ellehetetlenült helyzetbe hozott kórházak egész sorát. Hadd utaljak a közelmúlt egyik legnagyobb egészségügyi botrányára, a fogászat tönkretételére, és a szanatóriumi ellátás pénzügyi okokból való visszafejleszté sére. Megdöbbentő, hogy az ÁSZ megállapításaiból semmit nem tanuló szervezet továbbra is folytatja törvénysértő, pazarló gazdálkodását. Megdöbbentő, hogy a kormányzat továbbra is szemet huny, vagy egyszerűen nem kíván tudomást venni a folyamatos károkozás sorozatáról, amely mindenképpen következetes intézkedések meghozatalát igényelné, nem veszi észre, hogy az Egészségbiztosítási Önkormányzat a nemzeti vagyon öntörvényű pusztítója. Tudomásul kellene már vennie a kormánynak, hogy ezt az országot többek közöt t az önmaguknak törvényenkívüliséget vindikáló személyek és csoportosulások teszik tönkre. Hogy mindez megtörténhet, azért van felelős, kell lennie felelősnek. Ha tudtak róla, hogy mi történt, és nem tettek teljes következetességgel ellene, azért ha nem tu dtak, vagy nem akartak tudni a törvénysértő folyamatokról, akkor azért felelős a kormány mellett a tárca, az Egészségbiztosítási Önkormányzat országos, fővárosi és megyei szintű vezetői is. A milliárdos károkat okozó törvénysértésekkel nincsen arányban az ejnyebejnye figyelmeztetés. A törvény teljes szigorával kell eljárni a kárt okozókkal szemben, mivel a magyar nép több évtizedes, verejtékes munkával megszerzett vagyonáról, befizetett pénzéről van szó. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps az FKGP padsorai ból.) ELNÖK (dr. Kóródi Mária) : Köszönöm szépen. Megadom a szót Keller László népjóléti minisztériumi államtitkárnak. KELLER LÁSZLÓ népjóléti minisztériumi államtitkár : Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Én azt g ondolom, hogy egy négyéves ciklus vége felé képviselő úrnak illene megkülönböztetni az Egészségbiztosítási Pénztárat és az Egészségbiztosítási Önkormányzatot. (Dr. Homoki János: Ugyanaz!) Sajnos, amint az érzékelhető volt a napirend előtti megszólalásából, ezt az árnyalatnyi különbséget a képviselő úr négy év alatt nem tudta föllelni a vonatkozó törvényekben. Beszélt a pótköltségvetés szükségességéről. Képviselő Úr! Ha megnézi az államháztartási törvényt és annak végrehajtási rendeleteit is, akkor következt ethet arra, és ha ismerné a tbköltségvetésnek az ez évi számait, akkor világosan tudhatná azt, hogy semmiféle pótköltségvetési helyzet nincs a társadalombiztosítás területén, és megítélésünk szerint ebben az évben nem is lesz. Persze, nem először fordul e lő az a képviselő úrral, hogy állami számvevőszéki jelentéseket évekkel később dolgoz csak fel. (Derültség az MSZP padsoraiban.) Az adott időszakban, úgy tűnik, nincs arra módja, hogy még kellő időben, érdemben tudjon az ÁSZ- jelentésekkel foglalkozni. Csa k emlékeztetni szeretnék, hogy 1996ban is több napirend előtti megszólalását alapozta képviselő úr a '93as zárszámadásra készített ÁSZjelentésre. Csak gondoljon vissza, képviselő úr: még az előző parlamenti többség, amelynek egyébként a Kisgazdapárt is tagja volt, döntött arról, hogy a tbnek vagyont kell biztosítani. Ezzel a döntéssel tulajdonképpen két probléma volt: hogyha az összes vagyont megkapta volna a társadalombiztosítás, ezen belül az egészségbiztosítás, akkor sem lett volna olyan hozama az el következendő években ennek a vagyonnak, amely lehetővé tette volna az önkormányzat független, önálló működtetését ugyanakkor az is tény, hogy a vagyonátadással párhuzamosan nem lett megoldva a hatékony vagyonkezelés. Gondolom, ezen el kell gondolkodni a ké pviselő úrnak is, hogy hogyan lehet úgy vagyont átadni, hogy közben a hatékony vagyonkezelésről nem gondoskodom. Az önkormányzati igazgatásról szóló törvény egyértelműen rendelkezik, hogy a tulajdoni döntést az önkormányzatoknak kell meghozni. Ezzel egyébk ént nagyon nehézkessé válik a tulajdonosi
