Országgyűlési napló - 1998. évi tavaszi ülésszak
1998. március 2 (341. szám) - A kockázati tőkebefektetésekről, a kockázati tőketársaságokról, valamint a kockázati tőkealapokról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (dr. Áder János): - HIDASI REZSŐ (MSZP):
1014 azonos társasági formából is létrejöhessen. Tehát itt azonos Gt.formából történik az átmenet, ezért javaslom ezt a módosítást. A törvényjavaslat 11. §át a következő (3) bekezdéssel javaslom kiegészíteni: "a (2) bekezdésben meghatáro zott vállalkozásnak a cég nevében fel kell tüntetnie, hogy mely ország joga szerint használja az (1) bekezdésben megjelölt elnevezéseket". A névhasználat rendkívül fontos, mert a védett nevet használó vállalkozásról a befektetők, illetve más vállalkozások tudják, hogy állami felügyelet alatt álló vállalkozásokról van szó. Ezt a világos és könnyen ellenőrizhető rendszert töri meg, ha más vállalkozások is használják a védett elnevezést. Éppen ezért utalni kell a cégnévben arra, hogy a külföldi mely ország jog a szerint jogosult a védett név használatára, például: Aranybánya Kockázati Tőketársaság, DélAfrika Rt. Ezt mindenféleképpen javaslom betenni, éppen azért, hogy a befektetőket ne lehessen megtéveszteni, tudni lehessen, hogy egy hazai cég által felügyelt c égről vane szó, vagy külföldiről, és mely külföldi országból származik ez a társaság, felügyelt vagy nem felügyelt tevékenységről vane itt szó. A törvényjavaslat 40. §ához: "azok a társaságok, amelyek a törvény hatálybalépése előtt a kockázati tőketársa ság, a kockázati tőkealapkezelő, illetve a kockázati tőkealap elnevezést használták, az e törvény szerinti tevékenységi engedély, illetve nyilvántartásbavétel hiányában ezen elnevezést legkésőbb a törvény hatálybalépését követően 2 évig használhatják". A törvényjavaslat a befektetők tájékoztatása és védelme érdekében a névhasználati jogot megtiltja azon társaságok és alapok számára, melyek nem tartoznak a törvény hatálya alá; ugyanakkor a már működő társaságoknak időt ad arra, hogy eldöntsék: a törvény sz abályai szerint működneke tovább vagy sem. Az utóbbi esetben időt ad a társaságnak, hogy a korábbi nevét megváltoztassa, mely fontos átmeneti szabály. Ugyanakkor az átmenetre meghatározott időtartam túl hosszú, mely ellentétes a törvényalkotó törekvéseive l. A módosító javaslat szerint 1 év is elengedő idő a döntés meghozatalára, és szükség esetén az elnevezés megváltoztatására. A törvényjavaslat 41. §a a következő, (2) bekezdéssel egészülne ki - "e szabály alól a felügyelet elnöke írásban felmentést adhat azzal, hogy a felügyelet közeli hozzátartozóira a Ktv. 9. §ának (1) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni" , a módosítás: "a Ktv. szabályait is alkalmazni kell a közeli hozzátartozónak a felügyeletnél történő alkalmazása esetén". Az idézett jogszabál yhely kimondja, hogy nem létesíthető közszolgálati jogviszony, ha a köztisztviselő ezáltal a hozzátartozójával irányítási, felügyeleti, ellenőrzési vagy elszámolási kapcsolatba kerülne. Köszönöm. (18.10) ELNÖK (dr. Áder János) : Tisztelt Országgyűlés! Mivel további felszólaló nem jelentkezett, a vita e szakaszát lezárom. A harmadik vitaszakasz következik az ajánlás 2640. pontjai szerint. Megadom a szót Hidasi Rezső képviselő úrnak, Magyar Szocialista Párt. HIDASI REZSŐ (MSZP) : Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tiszte lt Képviselőtársaim! A törvényjavaslat 43. §ának következő módosítását javaslom. A Magyar Köztársaság '98. évi költségvetéséről szóló '97. évi törvény 37. §a a következő (5) bekezdéssel egészüljön ki: "Az (1) bekezdés szerinti költségvetési viszontgaranc ia kiterjed a Hitelgarancia Rt.nek a kockázati tőkebefektetésekről, a kockázati tőketársaságokról, valamint a kockázati tőkealapokról szóló 1998. évi törvény alapján működő kockázati tőketársaságoknak és kockázati tőkelapoknak az (1) bekezdés b) pontjában megjelölt, vállalkozásban fennálló kockázati tőkebefektetése értékesítéséből származó vételárkövetelés 50 százalékáért vállalt készfizető kezességére is." A készfizető kezességgel biztosított vételárkövetelés mértéke nem haladhatja meg a tulajdonszerzés re fordított összeg 50 százalékát. A kockázati tőkéről szóló törvényjavaslat korábbi változatában az állami viszontgaranciával kapcsolatos szabályok pontatlanul szerepeltek a
