Országgyűlési napló - 1998. évi tavaszi ülésszak
1998. február 3 (333. szám) - Az országos területfejlesztési koncepcióról szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Áder János): - DR. BARÁTH ETELE (MSZP): - ELNÖK (dr. Áder János):
101 fejlesztését szorgalmazzuk, akkor gyakorlatilag viszonylag fejletlen infrastruktúra mellett is van lehetőség az adott területek fejlesztésére. A kormány, az Ipari, Kereskedelmi Minisztérium mindent megtesz a kis- és középvállalatok fejlesztése érdekében, hiszen forrástérképet készít, az Interneten ez lehívható a kis- és köz épvállalkozók számára, azonkívül kedvezményes hitelek sokaságával árasztja el a kis- és középvállalatokat, különböző programokat dolgoz ki. Tehát magyarul: ne várjuk meg azt, hogy az infrastruktúra fejlődjék - ez nagyon fontos, még egyszer , de az infrast ruktúra jelentős fejlődése előtt is vannak lépések az elmaradott területek számára, amelyekkel kis- és középvállalati vonalon fejlődhetnek, és sokat tehetnek a terület gyarapítása érdekében. Köszönöm. (Szórványos taps a bal oldalon.) ELNÖK (dr. Áder János) : Szintén kétperces hozzászólásra kért lehetőséget Baráth Etele képviselő úr, Magyar Szocialista Párt. Megadom a szót. DR. BARÁTH ETELE (MSZP) : Tisztelt Elnök Úr! Nagy érdeklődéssel hallgattam Bernáth Varga Balázs képviselőtársam hozzászólását, és meg kell mondani őszintén, hogy nagyon nagy mértékben egyetértünk irányzatokkal, de volt azért egykét pont, aminek a hangsúlyozását nagyon túlzottnak éreztem. Az egyik az, hogy tudomásul kell vennünk, az elmúlt négy évben jelentősen csökkent Magyarországon a redi sztribúció jelentősége, mintegy 18 százalékkal csökkent, és ez kifejezetten a decentralizációs hatásokat erősíti. A másik az, hogy amikor azt mondja, hogy hasraütésszerűen, hasraütésalapon történik milliárdok beruházása az országban, én azt gondolom, hogy egy ilyen piacgazdaságra orientált országban egy ilyen kijelentést tenni, ez egyfajta tervgazdasági visszasírást, visszavágyást jelent, és azt gondolom, hogy ezen a téren semmiféleképpen visszafordítani nem volna szabad a valóságot, még akkor sem, hogyha a központi területfejlesztési eszközöket növelni kéne. Ami az eszközök arányát illeti, azt mondta képviselőtársam, hogy 4 százalékra kívánnák ezt emelni. Igen, valóban, európai országokban nagyon sok helyen 2 és 4 százalék között van, viszont tudomásul kel l venni, hogy azokban az országokban van így, ahol ennek több mint 50 százalékát az Európai Unió finanszírozza, és nem a saját nemzeti költségvetésük. Ma Magyarországon a nemzeti költségvetésnek 2,5 százaléka közvetett, és 0,20,3 százaléka közvetlen terül etfejlesztési eszköz. Ez azt jelenti, hogy összességében a magyar költségvetésben elérjük már azt az átlagot - összességében közvetetten , mint az európai átlag. Várjuk a társfinanszírozás valódi megjelenési lehetőségét. Még egy dologra szeretnék utalni: többször, több előadó dramatizálja a magyarországi területi különbségeket. Igen, mindenkinek fáj, hogy történelmi különbségek vannak, és valóban jelentős különbségek vannak az ország fejlettségén belül. De ma Németországban 6,5szeres a különböző térségek közötti GDPkülönbség, egy hozzánk hasonló országban, Portugáliában pedig a fejletlen és a fejlett között 2,5szeres a különbség. Ma Magyarországon 2,38, tehát nem szabad dramatizálni. Ami Budapest túlsúlyát jelenti, Magyarországon 181 százaléka az átlagos nak a budapesti fejlettség, ugyanez Prágában 150, a fejlett Európai Unióban pedig 160. Természetesen Budapest nyertese volt az átalakulásnak, mert a legfejlettebb régió volt, csak dramatizálni nem szabad ezt a környéket, mert ezeken a térségeken belül is ó riási különbözőségek találhatók. Köszönöm szépen a figyelmet. (Szórványos taps a bal oldalon.) ELNÖK (dr. Áder János) : Ugyancsak kétperces hozzászólásra kért lehetőséget Puha Sándor képviselő úr, Szabad Demokraták Szövetsége. Megadom a szót. (10.30) (Boros László helyét a jegyzői székben Szili Sándor foglalja el.)
