Országgyűlési napló - 1997. évi őszi ülésszak
1997. szeptember 29 (303. szám) - A Magyar Export-Import Bank Részvénytársaságról és a Magyar Exporthitel Biztosító Részvénytársaságról szóló 1994. évi XLII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Áder János): - TARDOS MÁRTON (SZDSZ):
997 Nem utasítjuk el teljes egészében ezeket, hisze n tudjuk, hogy vannak olyan nem kereskedelmi, nem gazdasági típusú kockázatok, amelyek léteznek a világban, ugyanakkor hajózni kell, tehát a kereskedelmet és főleg a gazdasági, külpiaci expanziót mindenképpen finanszírozni kell, tehát nem teljes egészében utasítjuk el a tervezetben megfogalmazódó költségvetési vállalásokat; csak szeretnénk máshová tenni a hangsúlyt. Azonban teljesen eltér a előterjesztőhöz képest az az álláspontunk, amit az ExportImport Bank és a MEHIB Rt. kormányzati ellenőrzése kapcsán k ifejt az előterjesztő a törvényjavaslat módosításakor. Ugyanis nem értünk egyet azzal, hogy sem az EXIM Bank, sem pedig a MEHIB igazgatóságában - magyarul a stratégiai döntések meghozatalánál - nem képviseli a Nemzeti Bank szempontjait egyetlenegy igazgató sági tag sem. Mi elismerjük azt, hogy a pénzügyminiszter és az ipari, kereskedelmi és idegenforgalmi miniszter által delegált háromhárom tag szerepe fontos, hiszen részben ők irányítják vagy legalábbis ők regulázzák azt a gazdasági tevékenységet, amely fi nanszírozására ezek az intézmények létrejöttek. Ugyanakkor nem lehet eltekinteni attól, hogy a Nemzeti Bank által képviselt rendkívül fontos szempontok az irányítás szintjén ne jelenjenek meg - főleg akkor, amikor a stratégiai döntések meghozataláról van s zó. Hogy világos legyen: nem azt kifogásoljuk, hogy az EXIM Bankot vagy a MEHIB Rt.t, végső soron annak elnökét és azon keresztül a vezérigazgatóját, ezért az irányítását a kormány tartja kézben, hanem azt kifogásoljuk, hogy a kormánytól mégiscsak valamel yest független Nemzeti Bank, amelynek a gazdaságban és a gazdaságpolitikában más a feladata és a szerepköre, mint a kormánynak, teljes egészében kizárjuk a stratégiai döntésekből, ami ezen intézetek stratégiai döntését illeti. Éppen ezért szeretnénk, ha ez t a módosítást a kormány úgy fogadná el, hogy az igazgatóságban a Nemzeti Bank által delegált ember részt vehetne, ezen keresztül a Nemzeti Bank szempontjai valamelyest érvényesülhetnének. Még mindig nem arról van szó, hogy az irányítást az ő kezükbe tenné nk le, de ezt a szempontot fontosnak gondoljuk. Az ide vonatkozó javaslatokat természetesen a tisztelt Ház elé terjesztjük. Úgy ítélem meg, hogy ez a törvény és az e törvény segítségével megfogalmazott változtatások nagyon fontos célt szolgálnak, és ezért e törvény és e két intézet sikerét őszintén kívánjuk. Úgy ítélem meg, hogy az általunk hangsúlyozott szempontok megfontolásra érdemesek. Ez a törvény végképp nem az a törvény, amelyben különböző - nem gazdaságpolitikai - szempontoknak kellene ütközniük, ha nem ezt szakmai szempontok mentén kell megvitatni. Azt kell megnézni, hogy mely módosítás és milyen elvek szolgálják jobban a magyar gazdaság exportorientációját és a külpiaci expanzióra helyezett gazdasági növekedést, és ennek megfelelően kell ezt a törvé nyt elfogadni. Összességében ha az általunk hangsúlyozott szempontok valamelyest be tudnak épülni a törvénybe, mi őszintén kívánjuk, hogy ez a törvény és az általa kiváltott hatások sikerre vezessék a magyar gazdaság exportorientációját. Köszönöm, hogy meg hallgattak. (Taps az ellenzéki pártok padsoraiból.) ELNÖK (dr. Áder János) : Soron következik Tardos Márton képviselő úr, Szabad Demokraták Szövetsége. Képviselő úr, nem szükséges kijönni, miután nem előre bejelentkezett hozzászólásról van szó , a helyéről is el tudja mondani. (17.50) TARDOS MÁRTON (SZDSZ) : Igen tisztelt Képviselő Urak! Elnök Úr! Képviselő Hölgyek! Az előttünk fekvő törvény, ahogy az eddigi felszólalók is mondták, egy nagyon lényeges törvény, ami a gazdaság növekedését és stabil izációját szolgálja. Magyarországon valóban exportorientált fejlődésre van szükség, és az exportorientált fejlődésben az államnak szerepet kell vállalnia. A két intézmény, aminek a törvényes működését most újból szabályozzuk, vagy a szabályozását módosítju k a törvénymódosítással, nagyon fontos szerepet játszik ebben.
