Országgyűlési napló - 1997. évi őszi ülésszak
1997. szeptember 29 (303. szám) - A Magyar Export-Import Bank Részvénytársaságról és a Magyar Exporthitel Biztosító Részvénytársaságról szóló 1994. évi XLII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Áder János): - HIDASI REZSŐ (MSZP):
994 Elmondható ugyanakkor, hogy a jelenleg hat ályos jogi előírások, illetőleg azok hiánya - a nemzetközi tapasztalatokra építkezve - nem minden esetben biztosítanak versenysemleges pozíciót a cég számára. Mire gondolok konkrétan? Biztonságosan hitelezni csak megfelelő biztosítéki háttérrel lehet. Az E XIM Bank megalapításakor olyan alapvető jogosítványokat nem kapott meg, amelyeket az 1996. év végéig hatályban volt banktörvény szerint bármely szakosított pénzintézet a magáénak mondhatott. Bár a módosításról szóló javaslat ezt korlátozott körben végezhet ő számlavezetéssel és betétgyűjtéssel megnyugtatóan rendezi kívánja, úgy hiszem, amíg elkövetkezik az idő, hogy az EXIM Bank is vezethet számlát az ügyfelei részére, a pénzintézeti szektor összetartására is apellálva, az EXIM Banknak szüksége van a kereske delmi bankok pártfogására. Nevezetesen például arra, hogy náluk - akár jogszabályi módosítást kezdeményezve - saját rendelkezésére szóló számlát vezethessen, figyelemmel kísérhesse az adós pénzügyeinek alakulását, és törlesztési késedelem esetén beavatkozh asson, megakadályozandó a kintlevőség lejárttá tételét, a bukást. Ezt megköveteli a biztonságos hitelezési politika csakúgy, mint az adófizetők pénze elherdálásának az elkerülése. Ugyancsak a kereskedelmi bankok felhalmozódott gazdag tapasztalatai segítené k az EXIM Bankot abban, hogy más pénzintézet garanciavállalása mellett nyújtott hiteleivel preventív módon csökkenthesse a kockázatokat olyan ügyfél esetében, amely pénzügyi, gazdasági megerősödése után bármely más kereskedelmi bank érdekkörébe kerülhet. A zok az erőfeszítések, amelyeket az EXIM Bank, az Exporthitel Biztosító a külpiacokra való rásegítés érdekében tehet, nem kevés pénzeszközt igényelnek. A külföldi bankok felé nyitott hitelkeretek ügyletekkel történő kitöltését illetően ugyancsak figyelemrem éltóan jó tapasztalatok vannak. Ehhez azonban tőke kell, hiszen a más pénzintézet részére nyújtott hitelek lehetséges felső korlátja nem csupán az adott külföldi, hanem a hitelt nyújtó bank szavatoló tőkéjétől is függ. Az EXIM Bank tevékenységének dinamiku s felfutása következtében a tőkeellátottságot jelző tőkemegfelelési mutató 30 százalék alá csökkent. A mutató látványos zuhanása abban az esetben nem meggondolatlan hiteldöntésekre és kockázatos portfólióra utal, hanem arra, hogy a bank jegyzett tőkéje túl alacsony. Az elmúlt években végrehajtott tőkeemelések, különös tekintettel az értékpapírban megtörtént tőkejuttatásra, a jelenlegi és főleg a tervezett aktivitáshoz képest nem elegendőek. Hasonló méretű eximbankoknak külföldön 1820 milliá rd forintnak megfelelő alaptőkéjük van. Ezért mindennél fontosabbnak tartom, hogy a tulajdonos évente gondoskodjék a bank és a biztosító megfelelő tőkésítéséről, egyrészt a tőke reálértékének megőrzése érdekében, másrészt pedig az aktivitás terjedelmére fi gyelemmel. Úgy gondolom, ez törvényi szinten rögzítendő szabály kell hogy legyen. Az EXIM Bank ma még csak nevében "exim", de tevékenysége az importügyletekhez fűződő finanszírozás és garanciavállalás tekintetében egészségtelenül korlátozott. Meggyőződésem , hogy a bank ezen a területen is képes lenne - esetenként közvetetten exporthoz kapcsolódóan - hasznossá tenni magát olyan kormányzati segítséggel, amely a minisztériumok közötti konszenzus alapján kialakított stratégia keretében megfelelő szabadságfokot nyújtana számára az importfinanszírozás terén. A nemzetközi porondra való sikeres kilépés egyik kulcseleme az elismertség, amely többek között az EXIM Bank szuverén kockázatvállaló intézményként való működtetését is jelentené. Ez praktikusan nem más, mint hogy a bank mindennemű kötelezettségvállalása mögött költségvetési helytállás jelenjék meg. Ugyancsak fontos lenne, hogy a kormánynak a központi költségvetés terhére fennálló készfizető kezessége a jövőben kiterjedjen a MEHIB Rt. biztosítói tevékenységéhez kapcsolódó esetleges hitelfelvételeire is. Megítélésem szerint ez evidencia. Külön érdemes lenne rögzíteni a költségvetés készfizető kezességvállalását ezen a téren is, oly módon, ahogy az a gazdasági társaságokról szóló törvény előírásaiból következik. E z a bank az állam, az adófizetők pénzét kezeli, az állam, az adófizetők érdekében.
