Országgyűlési napló - 1997. évi őszi ülésszak
1997. szeptember 29 (303. szám) - Az ülés megnyitása - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - DR. SZENT-IVÁNYI ISTVÁN (SZDSZ):
974 játszott a rendszerváltás folyamatának előrevitelében, és nagyon fontos szerepet játszott abban, hogy Magyarországon felhívja a figyelmet a környezetvédelem addig elhanyagolt, semmibe vett szempontjaira. (Taps az SZDSZ padsoraiból.) Ezt a szerepet nem homályosíthatja el az sem, ha a kilencvenes évek elején - ma már tudjuk - tévesen ítélték meg a helyzetet a mozgalom képviselői, nem adtak jó tanácsokat az akkori kormányok vezetőinek, de valójában az igazi felelősséget nem rajtuk kell keresnünk. BősNagymaros egy jelkép volt sokunk sz ámára ebben a teremben, a pazarló, gigantikus, szocialista nagyberuházások jelképe, annak az országnak, annak a vezetésnek a jelképe, amely nem törődött és közömbös volt a környezet értékeivel, közömbös volt az alapvető nemzeti érdekek védelmével szemben. Ez tehát az az örökség, amit most kezelnünk kell, és amelyről a hágai bíróság az ítéletét meghozta. Az ítélet kompromisszumos volt, mint mondtam, számos fontos kérdésben elutasították a magyar álláspontot, de vannak nagyon pozitív és előremutató oldalai is ennek az ítéletnek. Amikor azt mondtuk, hogy nem adott prioritást a környezetvédelemnek, akkor azért nem állítottuk, hogy nem jelezte a környezetvédelem fontosságát ez az ítélet. Engedjék meg, tisztelt képviselőtársaim, hogy az ítélet indoklásának néhány pontjára felhívjam a figyelmet, azokra a pontokra, amelyek a mi véleményünk szerint meg kell határozzák majd a magyar tárgyalódelegáció álláspontját is. Fontosnak tekintjük a 135. pontját ennek az ítéletnek, amely kimondja - s erre miniszterelnök úr is uta lt az imént - a környezetvédelem egyenrangúságát az energiatermelés, a hajózhatóság és az árvízvédelem szintén fontos szempontjai mellett. Tehát a környezetvédelmet azonos - ha nem is megelőző, de azonos - értékű szempontnak tekinti. A 140. pontjában ez az ítélet kimondja azt, hogy figyelembe kell venni a megoldás megkeresése során az 1977 óta keletkezett új környezetvédelmi normákat, tehát azokat a normákat, amelyeket akkor figyelembe sem vehettek volna azok, akik ezt a szerződést aláírták, vagy ennek a te rvezésében részt vettek. S ugyanez a pont kimondja azt is, hogy megfelelő mennyiségű vizet kell juttatni a régi Dunamederbe, illetve az oldalágakba. Fontosnak tekintjük mi, szabaddemokraták az ítélet 133. pontját is, amely kimondja azt, hogy nem várja el a bíróság az eredeti, 1977es szerződés maradéktalan megvalósítását. Annak céljai megvalósítását előírja, de figyelembe veszi azt a tényt, hogy mindkét fél egyoldalú lépésekkel eltért már attól a szerződéstől, annak az eredeti formában történő megvalósítás a nem várható el tőlük. Kimondja azt is - miniszterelnök úr erre szintén utalt mint fontos elemre , hogy Nagymarost már nincs értelme megépíteni, hiszen mindkét fél több alkalommal úgy nyilatkozott, hogy a csúcsrajáratást nem tartja célszerűnek. Tehát a N agymaros melletti vagy a dunakanyari második vízlépcső melletti érvek elesnek. S végezetül nagyon fontosnak tartjuk azt is, hogy a 152. és a 153. pont azt ajánlja a felek számára, hogy kölcsönösen vonják vissza kártérítési igényeiket, tehát ne támasszanak egymással szemben igényeket. Ezek tehát pozitív és fontos elemek ebben az ítéletben, amelyben feltétlenül hivatkoznunk kell, a tárgyalások során érvényesítenünk kell. (15.40) Egyetértünk azzal, és nagyon pozitívan fogadtuk a miniszterelnök úrnak azt a java slatát, hogy hatpárti delegáció készítse elő a magyar tárgyalási mandátumot, és folyamatosan konzultáljon, figyelje, kísérje figyelemmel, kövesse a tárgyalások folyamatát, és a maga részéről járuljon hozzá a sikeres megoldás kereséséhez. A mi véleményünk s zerint most a politikusoknak és a szakértőknek közösen az a feladata, hogy a nemzeti érdeket közös erőfeszítéssel juttassák kifejezésre. Keressük az egyetértést ebben a kérdésben, hiszen csak akkor leszünk eredményesek, ha sorainkban nincs viszály, nincs s zéthúzás, nincs ellentmondás. Ezért is találtam különösen veszélyesnek, károsnak és ártalmasnak azt, amit
