Országgyűlési napló - 1997. évi őszi ülésszak
1997. szeptember 29 (303. szám) - Az ülés megnyitása - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - HORN GYULA miniszterelnök:
969 erőteljesen hangot kaptak egyes politikai pártok - akkori pártok - megnyilatkozásaiban, hogy tulajdonképpen mindazok, akik a BősNagymarosügy komplex kezelését, komplex érvanyagok kimunkálását és felhasználását kívánták, azokat gyakran rendszerellene snek is minősítették. (15.10) Sajnos, ilyen egyoldalúság a későbbi időszakban is megjelent. Emlékezhetünk arra, milyen megnyilatkozások voltak a "C" variáns realitásáról, hogy az papírtigris, hogy úgy sem lesz a másik félnek pénze a finanszírozásra, hogy a világ mellettünk lesz, és majd kifizetik helyettünk a kártérítéseket és így tovább. Még ez év elején is olyan vélemények jelentek meg széles körben, hogy ezerszázalékosan biztos, hogy a Hágai Nemzetközi Bíróság egyértelműen Magyarország igényei mellett fo g dönteni. Hangsúlyozni szeretném, hogy nem kételkedem a környezetvédők, a zöld mozgalmak többségének jóhiszeműségében, jóakaratában. De azt mindenképpen tanulságosnak tekintem, ha a nem környezetvédők szűk pártpolitikai érdekek szolgálatára kívánják haszn álni ezt az ügyet. Csak emlékeztetni kívánok a Szigetköz problémájának rendezésére: többen attól sem riadtak vissza, hogy a vízpótlás helyett egy kiszáradt medret, egy elpusztult növényzetet mutassanak fel csak azért, hogy - úgymond - ezzel meggyőzzük a kü lső világot. Ma már, azt hiszem, nem kell bizonygatni, hogy a fenékküszöb megépítése, telepítése végül is valóban a Szigetköz javát szolgálta. Nagyon fontosnak tartom, tisztelt képviselőtársaim, hogy ne az érzelmek homályosítsák el a látásunkat. Én a Magya r Szocialista Párt és a kormány nevében tudom azt mondani, hogy semmi, de semmi értelme most lamentálni, bűnbakot keresni és újból politikai vitát folytatni, olyan politikai vitát, amely nem veszi figyelembe a szakmai szempontokat és az ország érdekeit. Se mmi értelme ilyen vitát folytatni. Arról van szó, hogy az ország politikusainak, tudósainak, környezetvédőinek most valóban össze kellene fogniuk, hogy megvalósítsuk az ország érdekével összhangban álló javaslatokat. Én úgy ítélem meg, hogy az ország valód i érdekeit, a helyzet rendezését kell az egyedüli járható úrnak tekinteni, és ne kényszerítsenek senkit - legfőképpen a kormányt vagy engem - arra, hogy letérjünk erről az útról. Ezeknek a jegyében is kezdeményeztem az említett hatpárti megállapodást, hatp árti egyeztetést, és örülök annak, hogy ebben is egyetértünk. Én a kormány nevében ezúton is kijelentem, hogy tudomásul vesszük a Hágai Nemzetközi Bíróság ítéletét. Készek vagyunk az ítéletben foglaltak szerint a szlovák kormánnyal megkezdeni a tárgyalások at. A mai napon az alábbi levelet küldtem Vladimir Meiar úrnak, a Szlovák Köztársaság miniszterelnökének. Engedjék meg, hogy ismertessem a levelet, hogy ne maradjon semmiféle kétely a levél tartalmával kapcsolatban. (Zaj, közbeszólások az ellenzéki padsoro kból.) "Tisztelt Miniszterelnök Úr! Az Egyesült Nemzetek Hágai Nemzetközi Bírósága 1997. szeptember 25én ítéletet hozott a bősnagymarosi vízlépcsőrendszer ügyében. Kinyilvánítom, hogy a Magyar Köztársaság Kormánya teljes egészében elfogadja a hágai ítéle tet, azt magára nézve kötelezőnek ismeri el. A magyar kormány az ítéletben és az 1993. április 7én kelt magyarszlovák kormányközi megállapodásban foglaltaknak megfelelően kész azonnal tárgyalásokat kezdeni kormányuk képviselőivel az ítélet végrehajtásána k módozatairól. Javasolom, hogy a két kormány megbízottai legkésőbb 1997. október végéig kezdjék meg a tárgyalásokat. Biztosítom önt, hogy a magunk részéről jóhiszemű és érdemi tárgyalásokat kívánunk folytatni. Arra törekszünk, hogy kölcsönösen elfogadható megállapodásra jussunk. Közös feladatunk a két országot összekötő Duna függőben levő ügyeinek rendezése. Ehhez a hágai ítélet most megfelelő alapot szolgáltat. Rögzítette, hogy a Nemzetek Közössége mit tart mérvadónak a vitás kérdések rendezésében. Közös érdekünk olyan megoldást találni, hogy legyen
