Országgyűlési napló - 1997. évi őszi ülésszak
1997. szeptember 24 (302. szám) - Az ingatlan-nyilvántartásról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Áder János): - DR. NAGY FRIGYES földművelésügyi miniszter, a napirendi pont előadója:
961 A javaslat védelemben részesít i a jóhiszemű szerzőt - az ingatlannyilvántartásban bízva, ellenérték fejében jogot szerző személyt , akivel szemben az úgynevezett telekkönyvön kívüli tulajdonos sem érvényesítheti a jogát, legalábbis az ingatlannyilvántartási eljárásban. A javaslat az elvek között foglalkozik a kérelemhez kötöttséggel is, ami szerint jogok és tények bejegyzésére irányuló eljárás fő szabályként az ügyfél kérelmére indul, és a kérelemhez az eljáró földhivatal általában kötve van. A javaslat rögzíti a rangsor elvét, amely szerint a bejegyzések rangsorát az határozza meg, hogy a bejegyzési kérelmek milyen sorrendben érkeznek a földhivatalhoz. Új megoldás a javaslatban a ranghely előzetes biztosítása, illetve fenntartása, amely a tulajdoni lapon határozott időtartamra feljeg yezhető. A javaslat a jelenlegi szabályozással azonosan fenntartja az úgynevezett reálfolium elvét, amelynek értelmében a nyilvántartás alapja nem az ingatlan tulajdonosa, hanem maga az ingatlan. A törvényjavaslat érvényre juttatja a nyilvántartás teljessé gének az elvét is azáltal, hogy az ország valamennyi ingatlanát tartalmazza. Továbbra is érvényesül a jogi szabályozás egységessége, tehát az anyagijogi és az alapvető eljárásjogi szabályokat egyaránt a törvényjavaslat tartalmazza. Kiküszöböltük azonban azt a hibát, hogy a hatályos szabályozásban a végrehajtási rendelet az ügyfelek jogait közvetlenül érintő eljárási szabályokat is tartalmaz. Ezek rendeleti szintről átkerültek a törvényjavaslatba. Az ingatlannyilvántartás rendszerével kapcsolatos szabályo k körében a tervezet meghatározza az ingatlannyilvántartás tárgyát, az úgynevezett önálló ingatlant. Eszerint önálló ingatlan a földrészlet az épülettel együtt, ha az épület tulajdona a földtulajdonost illeti meg. (15.40) A földrészlet fogalmát a tervezet - eltérően a hatályos szabályozástól - szintén a törvényben fogalmazza meg az egyéb önálló ingatlanokkal együtt. Az ingatlannyilvántartás tartalmát a bejegyezhető jogok, a feljegyezhető tények, illetve az átvezethető adatok tételes meghatározásával lénye gében a jelenlegi szabályozással egyezően határozza meg a javaslat. A bejegyezhető jogok körét a már említett haszonélvezeti jog bejegyzéssel, a tények körét pedig több zálogjoggal összefüggő tény feljegyzésével bővíti, amelyet a gazdasági élet biztonsága követel meg. Az ingatlannyilvántartás tulajdoni lapból, térképből, okirattárból és törölt bejegyzések jegyzékéből áll. A hagyományos részekre tagolást a törvényjavaslat azért változtatja meg, mert a számítógépes nyilvántartásra való áttérés bármely kigyűj tést vagy az ingatlannyilvántartás tartalmának bármely szempont szerint való csoportosítását lehetővé teszi. Az ingatlannyilvántartás centruma változatlanul a tulajdoni lap. Tartalmáról adatfeldolgozás útján különböző kimutatások, összesítők is készíthet ők, például földkönyv, amelyek azonban, mivel eseti igényeket elégítenek ki, már nem sorolhatók a fő részek közé. A javaslat módot nyújt arra, hogy amennyiben egy település térképe számítógépes adathordozón kerül rögzítésre, úgy ez képezze az ingatlannyil vántartási térképet. Az ingatlanok tulajdoni és térképi adatainak együttes kezelése lehetőséget biztosít ezek összhangjának megteremtésére, amit a jogbiztonság növelése szempontjából tartok fontosnak kiemelni. Az ingatlannyilvántartás térképi alapjainak k orszerűsítésére, továbbá a nyilvántartásnak az új jogszabály által támasztott feltételeknek megfelelő továbbfejlesztésére a nemzeti kataszteri program szolgál. A javaslat ismét abból indul ki, ami egyébként 1981ig töretlenül érvényesült, hogy az ingatlannyilvántartás vezetésénél elsősorban az erre irányadó speciális szabályok az irányadók. Az Áe. rendelkezései csak mögöttes jogalanyként kerülnek alkalmazásra. Ez a sui generis eljárás a korábbinál határozottabbá teszi a jóhiszemű jogszerző védelmét, és tág lehetőséget biztosít a földhivatali határozatok bírósági felülvizsgálata számára is. Az adatszolgáltatásra vonatkozó szabályozás igyekszik kihasználni a számítógépesítés nyújtotta előnyöket. Újszerű rendelkezés, hogy az ingatlannyilvántartás megtekintése a tulajdoni lapról
