Országgyűlési napló - 1997. évi őszi ülésszak
1997. szeptember 24 (302. szám) - A szőlőtermesztésről és a borgazdálkodásról szóló törvényjavaslat, valamint a hegyközségekről szóló 1994. évi CII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat együttes általános vitája - ELNÖK (dr. Áder János): - JUHÁSZ PÁL (SZDSZ):
951 problémát itt abban látom - és sajnos nagyon sok kisgazda, nagyon sok gazdatárs ezt szóvá tette , hogy az adott hegyközségekben, biztos, hogy nem országos, de helyi szinteken, néhol ez nagyon nagy problémát jelent: némely hegyközségben a gazdasági erőföl ényük miatt - hiába az egy tag - egy szavazat elve - a felvásárlók monopolhelyzetbe kerültek. Gyakorlatilag ezáltal még több felvásárló kerül be a hegyközségekbe, hisz ott is harmadára csökkent az alsó határ, a limit, ami alapján a törvényjavaslat előírja a kötelező hegyközségi tagságot. Ezért azt kell mondani, hogy erre a veszélyre a tisztelt miniszter úrnak és a törvényt előterjesztőknek a figyelmét felhívnám: nagyon kellene ügyelni arra, hogy az emberek, az egyszerű szőlőtermelők többsége tájékozatlan és közömbös. Sajnos tudomásul kell venni: általában félnek is az emberek minden újtól, és közömbösek. Így logikus, hogy a gazdasági erőfölény révén főleg a volt nagyobb felvásárlók kerülnek egyegy adott hegyközségben monopolhelyzetbe, és sajnos ők ráerőltet ik magukat a többiekre, akár a hegyközségi rendtartásban vagy akármilyen szabályozásban. Én nagyon szigorúnak tartom, mondom még egyszer, azt a megoldást - befejezésül , amikor a nem kötelező hegyközségi tagoknál is, ha egy adott hegyközség területén, aho l sok elaprózott, kis területtel más gazdálkodók is vannak, akiknek nem kötelező az adott hegyközségbe belépni, velük szemben elég szigorú szankciókat alkalmazhat - épp a közösség védelme érdekében, környezetvédelmi, egyéb okok miatt is, ha így elfogadják a hegyközségről szóló törvényjavaslatot - az elfogadott törvény, tehát kötelezi ezeket az embereket is. Sajnos e hegyközségi rendtartás ellen - ezt mondja ki a 13. § - a bírósághoz fordulhatnak az érintettek. A tisztelt miniszter úr figyelmébe ajánlom, hog y nagyon leterheltek a bíróságok. Én attól félek, hogy ha most akár több ezer ilyen panasszal fognak menni az emberek - természetesen a bíróságok eddig sem tudták elvégezni rendes időre a törvénykezési dolgot , meg fogjuk lepni őket, akkor még nehezebben tudják elvégezni ezeket a feladatokat. Köszönöm hogy meghallgattak. (Taps az ellenzéki pártok padsoraiban.) ELNÖK (dr. Áder János) : Soron következik Juhász Pál, Szabad Demokraták Szövetsége; őt követi Lezsák Sándor, a Magyar Demokrata Fórum részéről. Megad om a szót Juhász Pál képviselő úrnak. JUHÁSZ PÁL (SZDSZ) : Köszönöm, elnök úr. Hölgyeim és Uraim! Engem is Gyimóthy Géza szorongása hajt természetesen, az a szorongás... (Gyimóthy Géza: Igyál vizet, Pali! Neked az való!) Teljesen egyetértek veled! Kivételes en nem bántani akarlak... (Derültség.) Tehát az a szorongás, hogy ha kötelezően csinál az állam céheket, előírja a céhesedést és csak azt engedi ki a piacra, aki aláveti magát e céhjátékszabályoknak, akkor nem tesze felesleges és méltatlan erőszakot a sza badságon. (14.50) Az eddigi hozzászólók mind azt hangsúlyozták, hogy tulajdonképpen ezt muszáj megtenni. Nem mondták ki, de nyilvánvalóan az elmúlt évek erős véleményei indukálják azt, hogy eddig minden hozzászóló egyetértett abban, hogy muszáj ezt az erős zakot megtenni a szabadságon. Mégpedig azért, mert sajnos nemcsak az igaz, amit Bálint Gyuri bácsi az SZDSZ nevében hangsúlyozott, hogy a szőlő- és bortermelés egyúttal kultúra, hanem a fordítottja is, hogy amit csinálnak, az sajnos áru. És sajnos az sem i gaz, hogy a jó bornak nem kell cégér. Valójában az elmúlt évek tapasztalatai nemcsak Magyarországon, hanem nagyon sok vidékén Európának azt az élményt adták, hogy nagyon könnyű játszani a dolgokkal, hogy mi az, ami a fogyasztó kezébe kerül, hogy bore az e gyáltalán, az a bore, avagy nem, és mivel oly mértékig különböznek a költségei annak az italnak, ami valóban bor azon ital költségeitől, amelyik nem bor, ha nem sikerül szigorú határt vonni abban, hogy mi számíthat bornak és mi nem, akkor az átmeneti hatá rok szélessége miatt megfogni és megkülönböztetni sem lehet azt, aki kultúra nélkül hoz egy szinte ugyanolyan italt, attól, aki kultúrával hozza azt az italt.
