Országgyűlési napló - 1997. évi őszi ülésszak
1997. szeptember 9 (295. szám) - A termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - DR. ORBÁN VIKTOR (Fidesz):
93 megváltoztassuk. Ez egy olyan megjegyzés, mintha valaki azt mondaná, hogy miután Magyarországon rendszeresen követnek el emberöléseket, módosítsuk a Btk. emb erölésre vonatkozó passzusait. Ez nyilvánvaló képtelenség! Egy állam nem engedheti meg magának azt, hogy jogsértő magatartás kényszerítse ki, hogy ő a jogsértő magatartást utólag törvényesítse. Ez nem mezőgazdasági kérdés innentől kezdve, hanem az állami j oghatalomnak a kérdése. (Taps az ellenzéki pártok padsoraiból.) Kell még egy szót szólnom a falusi népesség problémájáról is, ugyanis ezt, vagyis a földtulajdon kérdését nem lehet a falusi népesség kérdésétől elszakítva vizsgálni. Félünk attól, hogy ha nag ymértékben a külföldiek szereznek földtulajdont a falvakban, akkor a fiatalok el fogják hagyni a falvakat, és elindulnak a városokba. Ez nemkívánatos dolog! Szeretném önöknek jelezni, hogy az Európai Unió éppen azért nem engedi meg a nagybirtokrendszer kia lakulását az Európai Unió területén - mert nem engedi meg; önök tévednek, amikor optimális gazdasági méretű birtokokról beszélnek, az unióban nincsen gazdaságilag optimális méretű birtok , azért nem engednek a gazdasági optimális birtokszerkezetnek, hanem helyette a társadalmi optimumot keresik, mert tudják, hogy ha nagybirtokok jönnének létre az Európai Unióban, az Európai Unió polgárai bezúdulnának a városokba. Amiről önök beszélnek, és közben Európára hivatkoznak, kérem, az Európában nem létezik! Éppen azért akarják a külföldiek a magyar földet megvásárolni, hogy a Nyugaton számukra megtiltott nagybirtokrendszert itt építsék ki Magyarországon. (Taps az ellenzéki pártok padsoraiban.) Azt is mondhatnám egy képes beszéddel, hogy a nyugatiak ide hozták a ves zélyes hulladékaikat, mi ezt buta módon eltűrtük, most pedig a saját maguk társadalomfejlődéséből fakadó társadalmi veszélyes hulladékot is Magyarországon kívánják megtelepíteni. Kérdésem: miért engedjük ezt, miniszter úr? Az üzemméret problémája: sokan be széltek a földtulajdon szétaprózottságáról. Ez való igaz, de szeretném jelezni, hogy az 12 hektáros birtokok is - különösen azok számára, akiknek másuk nincs - valamifajta hátteret mégiscsak jelentenek. Nem az a megoldás a számukra, hogy kihúzzuk a lábuk alól a földet. Az a megoldás, hogy kísérletet teszünk arra, hogy egy működőképes gazdasági rendszerbe integráljuk őket. Erről kellene szólni a vitának, és nem pedig a külföldiek... (Juhász Pál: Így van!) földtulajdonszerzéséről. (Dr. Orosz István: Ezt mond ta a Torgyán is.) Úgy gondoljuk, szűk látókörű az a gondolkodásmód, amely azt gondolja, hogy a mezőgazdaságban meglévő üzemméretproblémákat tulajdonkoncentrációval kell megoldani. (11.10) Azt gondoljuk, léteznek más lehetőségek is, a magyar mezőgazdaság üzemméretproblémáit tulajdoni koncentráció nélkül más eszközökkel is meg lehet oldani. Erre ugyanis vannak példák az Európai Unióban, például a francia mezőgazdaságban; de vannak javaslatok, hiszen az előbb idézett szervezet már például a nemzeti földalap felállítására tett javaslatot. Kell mondanom egy gondolatot a szövetkezetekről. Az Agrárszövetség álláspontját szeretném ismertetni. Idézek: "A kormánykoalíció a szövetkezetek háta mögött kiskaput akar nyitni a vegyes tulajdonú társaságokban működő külföl di tőke számára." Ezt azok mondják, akiknek a nevében önök ma itt beszélni próbáltak. A következő idézet ugyanebből az álláspontból: "Tiltakozunk az ellen - mondja a nyilatkozat , hogy külföldiek Magyarországon bármely formában földtulajdont szerezhessene k", és úgy gondolja ez a nyilatkozat, hogy "a kormány által a földügyben népszavazásra javasolt kérdések félrevezetőek". Hogyan kerültünk ebbe a helyzetbe, hogy ha Magyarországon ma valaki a jogi személlyel rendelkező társaságoknak földtulajdont akar adni, azzal szükségszerűen be kell engedni a külföldieket is? Úgy kerültünk ebbe a helyzetbe, hogy a magyar kormány rosszul tárgyalta ki és rossz formában írta alá az OECDszerződést (Dr. Raskó György: Így van!) , és fenntartás nélkül elfogadta a nemzeti elbánás elvét. Ezt nem minden ágazat esetében tette meg, de a mezőgazdaságéban igen. Ez hiba volt. És tisztelt hölgyeim és uraim, nem tudunk ebből a csapdából
