Országgyűlési napló - 1997. évi őszi ülésszak
1997. szeptember 24 (302. szám) - Az agrárgazdaságról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - DR. GOMBOS ANDRÁS (SZDSZ):
916 Ezen felismerések az ez év áprilisában tartott agrárkerekasztal résztvevőinek azt a konszenzusos álláspontját eredményezték, hogy igenis szükség van egy német típusú agrártörvényre. Az agrárkerekasztaltárgyalásokon az SZDSZ j avaslatára az itt megalakult és azóta is működő koordinációs bizottságban részt vevő valamennyi parlamenti párt - tehát az ellenzéki pártok is, az agrárérdekképviseletek képviselői, az oktatás, a kutatás, a tudomány és a kormány képviselői, összesen 33 fő s volt ez a grémium - egyetértett abban, hogy egy német típusú átfogó agrártörvényre van szükség. Számomra értelmezhetetlen az ellenzék jelenlegi álláspontja, amikor azt állítják, hogy nem volt konszenzus, amikor azt állítják, hogy nem erre a törvényre van szükség, amikor azt állítják, hogy egy sokkal részletesebb törvényre van szükség, amikor azt állítják, hogy talán tulajdonképpen nincs is erre szükség. Ez áprilisban nem az ő véleményük volt, vagy nem azok a képviselők ültek akkor a pártok képviseletében ezen a kerekasztaltárgyaláson, akik ma ezt az álláspontot képviselik. A beterjesztett törvényjavaslat megítélésünk szerint jól rögzíti az agrárgazdaság helyét, szerepét, súlyát, fontosságát, célrendszerét, feladatait, az ezek eléréséhez szükséges eszközre ndszert. Nagyon fontosnak tartjuk azt, hogy ebben az agrártörvényben megjelenik az SZDSZnek egy nagyon fontos álláspontja, amit régóta képviselünk és hangoztatunk, nevezetesen az, hogy az agrárgazdaságban a támogatást ketté kell választani. Azokat a szere plőket, akik piaci szereplői az agrárgazdaságnak, piaci eszközökkel, pénzpiaci eszközökkel kell támogatni. Szeretném mindjárt hangsúlyozni és hozzátenni azt, hogy megteremtve azokat a törvényi, szervezeti és tulajdoni feltételeket, amelyek lehetővé teszik a gazdaság ezen szereplőinek, hogy igenis részt tudjanak venni a pénzpiaci technikákban és a támogatásokban; utalnék itt például a földtörvény módosítására. A másik része ennek a kettéválasztásnak az, hogy azokat a szereplőket, akik nem piaci szereplők, ha nem elsősorban a saját maguk ellátására, saját családjuk ellátására termelnek, ezeket a szereplőket a lakosságmegtartás, a vidékfejlesztés szempontjából más technikákkal, szociális jellegű technikákkal, munkaerőpiaci alapok forrásainak bevonásával kell tá mogatni, azért, hogy ők helyben maradjanak, hogy ott boldoguljanak, hogy megélhetésük biztosított legyen. És amennyiben kellőképpen szorgalmasak, amennyiben jól gazdálkodnak, meg egy kicsit szerencséjük is van, akkor képesek legyenek átkerülni egy másik cs oportba, az előbb vázolt piaci szereplők, a vállalkozók csoportjába. Úgy gondolom, ez a 4. § (2) bekezdése nagyon fontos pontja ennek a törvényjavaslatnak. Nagyon fontosnak tartjuk, hogy a mindenkori kormányt beszámolási kötelezettség terheli a felhasznált pénzeszközök hatékonyságának, eredményességének tekintetében. Ennek érdekében megfelelő tesztüzemeket, információs rendszert kell kiépítenie a kormánynak. Ez rendkívül fontos dolog. Az elmúlt időszakban nagyon sokszor érezte hátrányát maga a parlament is annak, de főleg a magyar mezőgazdaság, hogy ez nem működött. Nagyon fontosnak tartjuk a 8. §ban megfogalmazottakat, nevezetesen azt, hogy a termelő, aki közpénzekre, tehát támogatásra tart igényt, köteles a jogszabályokban foglaltak szerint adatot szolgál tatni, kvázi el kell számolnia a közpénzekkel. Ez nagyon fontos lépést jelent az agrárgazdasági folyamatok átláthatósága irányába. Az előbbiekben felsorolt sok pozitívum mellett azonban frakciónkban kritika is megfogalmazódott. Nevezetesen az 1. §ban megf ogalmazott vidékfejlesztő célokat talán szerencsésebb lett volna jobban, pontosabban körülhatárolni. Indokolják ezt a feltevést, illetve pontosítást az 1997. évi költségvetési törvény végrehajtása során szerzett tapasztalatok. Szeretném emlékeztetni képvis előtársaimat: az 1997. évi földtörvénynek van egy olyan passzusa, hogy az agrárérdekeltségű, mezőgazdasági érintettségű pénzeszközök felhasználásánál a földművelésügyi miniszterrel egyeztetnie kell az egyéb tárcák, az illetékes tárcák minisztereinek. Sajno s ez nem történt meg, mert hiszen a területfejlesztési pénzeszközök sok esetben elmentek az agrártámogatások mellett, azért, mert egyszerűen az agrártámogatásokat márciusban, a biológiai
