Országgyűlési napló - 1997. évi őszi ülésszak
1997. szeptember 24 (302. szám) - Az agrárgazdaságról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - DR. NAGY FRIGYES földművelésügyi miniszter, a napirendi pont előadója:
907 Bízott a Magyar Demokrata Fórum abban, hogy ha már hozzányúl a kormány a teljes gazdasági társasági törvényhez, akkor meg fogja lépni azt a nem csekél y bátorságot igénylő lépést, hogy adott esetben szakít a szövetkezetek teljesen elkülönült szabályozásával. Nem vitásan a szövetkezeteknek a gazdasági életben történő részvétele nagyonnagyon közös azon társaságokéhoz, amelyeket a gazdasági társaságokról s zóló törvény szabályoz. A korábbi szabályozás elkülönültsége leginkább politikai jellegű volt. Megfontolandónak tartanánk, hogy az üzletszerű gazdasági tevékenység folytatása miatt a szövetkezetek is konszolidált formában kerüljenek be a Gt.be, egységesen szabályozza majd a jogalkotó mindazon társasági formákat, amelyeknek - mint mondtam - közös célja az üzletszerű gazdasági tevékenység. Nagyon jónak tartjuk a részvényosztályok bevezetését. Bár meg kell mondani, hogy az aranyrészvénnyel kapcsolatban egy ki csit a jogalkotó utánament az életnek, hisz ez a jogintézmény már működik. Talán indokolt lenne azonban az osztalékelsőbbségi részvények esetében még jobban biztosítani a kisrészvényesek jogait. Az elmúlt időszak néhány nagy cégének a közgyűlése bizonyítot ta, hogy ha a társaság úgy dönt, nem fizet osztalékelsőbbséget a kisrészvényeseknek, ezt megteheti adott esetben. A kisrészvényesek számára viszont semmifajta pozitívumot nem jelent, ha több éven keresztül nem történik meg az osztalékelsőbbségi részvényekr e a fizetés, hogy utólag a szavazatukat gyakorolhatják. Sok esetben olyan csekély mennyiségben vannak, hogy a szavazatukkal semmit nem tudnak elérni. Ennél komolyabb szankcióra lenne szükség ahhoz, hogy a "kisemberek" érdekét is ez a jogszabály jobban védj e. Egyetlenegy rosszallást a végére azért hadd tegyek. Ez a törvény továbbra is lehetőséget biztosít arra, hogy az 1950. január 1je előtt létrejött gazdasági társaságok, kft.k és rt.k esetében vagy nemzetközi szerződés alapján létrejött ilyen társaságok esetében, ahol többségi külföldi részvétellel működik a társaság, ne legyen szükség ezen törvényjavaslathoz igazítani az alapító okiratot, illetőleg az alapszabályt. Tehát ezen társaságok működése a törvényi felhatalmazás alapján továbbra is ellentétes le sz a Magyarországon működő összes gazdasági társaságéval. (11.10) Véleményünk szerint ezt a kivételt meg kell szüntetni. Magyarországon - figyelemmel arra is, hogy ez a társasági törvény az Európai Unióval való jogszabályoknak az összehangolásá t nemcsak célul tűzte ki, hanem meg is valósítja - nem tartjuk indokoltnak a kivételek további fenntartását. Igen tisztelt Képviselőtársaim! Igen tisztelt Államtitkár Úr! Összegezve: a törvényjavaslatot jónak, elfogadhatónak tartjuk, ezért támogatni is tud juk. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps.) ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes) : Köszönöm, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Az általános vitát elnapolom, folytatására jövő heti ülésünkön kerül sor. Az agrárgazdaságról sz óló törvényjavaslat általános vitája ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes) : Most soron következik az agrárgazdaságról szóló törvényjavaslat általános vitájának megkezdése . Az előterjesztést T/4756. számon, a bizottságok ajánlásait T/4756/14. számokon kapták k ézhez. Elsőként megadom a szót dr. Nagy Frigyes földművelésügyi miniszter úrnak, a napirendi pont előadójának. DR. NAGY FRIGYES földművelésügyi miniszter, a napirendi pont előadója :
