Országgyűlési napló - 1997. évi őszi ülésszak
1997. szeptember 24 (302. szám) - A gazdasági társaságokról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Áder János): - DR. SEPSEY TAMÁS (MDF): - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - DR. SEPSEY TAMÁS (MDF):
904 ELNÖK (dr. Áder János) : Soron következik Sepsey Tamás képviselő úr, Magyar Demokrata Fórum. Átadom az elnöklést Maczó Ágnes alelnök asszonynak. (Az elnöki széket G. Nagyné dr. Maczó Ágnes, az Or szággyűlés alelnöke foglalja el.) DR. SEPSEY TAMÁS (MDF) : (Az elnök felé fordulva:) Még nem kaptam meg a szót. Csak az hangzott el, hogy soron következik. ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes) : Megadom a szót Sepsey Tamás képviselő úrnak. DR. SEPSEY TAMÁS (MDF ) : Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Államtitkár Úr! A Magyar Demokrata Fórum egyetért azzal, hogy az 1998ban elfogadott, gazdasági társaságokról szóló törvény... (Dr. Avarkeszi Dezső: '88ban...) - a '88ban elf ogadott gazdasági társaságokról szóló törvény felülvizsgálatára megérett az idő, mert az elmúlt időszak alatt Magyarország gazdasági életében - természetesen társadalmi, politikai rendszerében is - olyan alapvető változások következtek be. A jogalkalmazás terén mind a bíróságok, mind a társasági jogászok olyan alkotó módon fejlesztették tovább a társasági jogot, mutattak rá a jogalkotás hiányosságaira, illetőleg vetítették elő a jogfejlődés irányát, hogy ezek önmagukban is mind indokolták azt, hogy az Orszá ggyűlés elé egy új törvényjavaslat kerüljön. És akkor nem szólnék még arról, hogy Magyarország valóban nemcsak szavakban, hanem tettekben is kíván az Európai Unióhoz csatlakozni; ennek következtében az a vállalásunk, hogy jogszabályainkat összhangba kívánj uk hozni az Európai Közösség jogszabályaival, ténylegesen megvalósítandó feladatokat jelent. Ennek figyelembevételével a Magyar Demokrata Fórum támogatni tudja azt a jogalkotói elképzelést, hogy ne toldozzukfoldozzuk, számtalan helyen módosítsuk a korábbi törvényt, hanem új, egységes törvényjavaslat kerüljön az Országgyűlés elé. Jogalkalmazói szemszögből is - hozzá kell tennem - sokkal szerencsésebb ez a megoldás, mert így egységesen látva ezt az új törvényjavaslatot, nyugodt lélekkel ki merem jelenteni: a jogalkalmazók számára sokkal könnyebb lesz az eligazodás, mint ha egy módosított javaslatot kellene összeszerkeszteni. Igen Tisztelt Országgyűlés! Azért nem lehet szó nélkül elmenni a korábbi törvény néhány igen kedvezőtlen hatásának megemlítése nélkül. A z a törvény nem vitásan - rést ütött a szocialista piacgazdaság eléggé öszvér fogalmán. Megteremtette azt, ami valójában összeegyeztethetetlen volt, elindította a gazdasági viszonyokban azt a fejlődést, amely végül a politikai változást is kikényszerített e. Annak a törvénynek azonban volt egy hihetetlen nagy hiányossága: a hitelezővédelmet szinte egyáltalán nem tartalmazta. S lehet most mondani, hogy gondatlanul jártak el azok a nagyon magasan kvalifikált jogalkotók, akik azt a törvényjavaslatot előkészíte tték, és azt a kijelentést is meg lehet kockáztatni, hogy az akkori Országgyűlés - bár voltak szakmailag is igen felkészült tagjai - nem vette észre, hogy mekkora lyuk fog tátongani azon a társadalmi viszonyrendszeren, amelyet ez a gazdasági társaságokról szóló törvény ki fog váltani. A bekövetkezett eredmény tükrében azonban ki kell jelenteni, hogy ez egy szándékos, tudatos cselekedet lehetett. Az elmúlt, lassan egy évtized alatt az állami vállalatok átalakulásával, az állami vagyon magánkézbe adásával a p iacon megjelenő társasági formák kiteljesedésével a magyar állampolgárok azt tapasztalták, hogy számtalan esetben egyegy átalakulásra, egyegy társasági manőverre azt mondják, hogy jogszerű, s közben milliók, százmilliók és milliárdot úsztak el. Ezt a tén yt nem lehet szó nélkül hagyni, és nem lehet szó nélkül hagyni, hogy most, amikor már megszilárdultak a viszonyok - mondjuk így: a kapitalista viszonyok , akkor ennek a törvénynek erényévé válik az, hogy a hitelezővédelmet nagyon fontosnak tartja - és val óban az is. Egy
