Országgyűlési napló - 1997. évi őszi ülésszak
1997. szeptember 24 (302. szám) - Az ülésnap megnyitása - A menedékjogról szóló törvényjavaslat általános vitája - LUSZTIG PÉTER (MSZP):
886 LUSZTIG PÉTER (MSZP) : Tisztelt Ház! Képviselőtársaim! Az ENSZ felmérése szer int Európában, a világban körülbelül 20 millió menekült bolyong, és ennek kétszeresére, 40 millióra tehető a hontalan személyek száma. E hatalmas embertömegnek körülbelül 1 százaléka az, amely a fejlettnek nevezett nyugati országokban talál menedéket, talá l megtelepedési lehetőséget. Magyarországon, mint az államtitkár úr expozéjából is kiderült, a kérdés hosszú időn keresztül nem volt szabályozva, és csak a '80as évek végén, amikor a szomszédunkban történt ismert események miatt hatalmas tömegű, több tíze zres menekültáradat indult meg, akkor csatlakoztunk a térség országai közül elsőként a genfi konvencióhoz, és született meg a 101/1989es számú minisztertanácsi rendelet, amely a kérdést azon a szinten szabályozta. Régi adósságát törleszti tehát a Magyar O rszággyűlés. Nem kegyet gyakorlunk. A XX. század viharaiban 500 ezer honfitársunk kényszerült különböző okokból elhagyni hazáját, és lelt otthonra, biztonságra, menedékre Európában vagy a világ más részein. Kétségtelen tény, hogy az emberi jogok védelme sz empontjából nagy jelentőségű törvényjavaslat van előttünk. Hozzászólásomban a törvényjavaslatnak mégsem ezen vonatkozásait, hanem a szervezeti változásokat kívánom érinteni, tekintettel arra, hogy a törvényjavaslatból mindenekelőtt akkor és annyi valósulha t meg, amilyen jó hatásfokkal, amilyen eredménnyel feláll az azt végrehajtó szervezet. Említettem már, hogy mekkora menekültáradat érte el az országot - viszonylag felkészületlenül , és úgy gondolom, hogy amikor ezt a törvényjavaslatot tárgyaljuk, köszöne t illeti az állampolgárokat, azokat a lakókat, akik a határ mellett vagy a menekülttáborok környékén - emlékezzenek csak 1989re - valóban önfeláldozó módon, hazánk korábbi, mindenkori nyitottságához, befogadókészségéhez méltó módon segítettek a menekültek nek; és úgy gondolom, hogy amikor erről a törvényjavaslatról tárgyalunk, feltétlenül köszönet illeti a Menekültügyi és Migrációs Hivatal, a Belügyminisztérium és valamennyi civil szervezet azon munkatársait, akik egy viszonylag szabályozatlan időszakban is nagyon jól látták el feladatukat. Az előttünk fekvő törvényjavaslat elfogadása - mint említettem - komoly szervezeti, idegenrendészeti, sőt, az önkormányzatokra, önkormányzati intézményekre is kiható változásokkal jár majd együtt. A javaslat szerint a men ekültügy ágazati irányítását továbbra is a belügyminiszter látja el. A menekültügyi igazgatás központi szerve a belügyminiszter irányítása alatt álló központi államigazgatási szerv: a Menekültügyi és Migrációs Hivatal. Változást hoz a tervezet annyiban, ho gy a menedékjogi eljárás javasolt egyfokúvá válásával a központi menekültügyi szerv a jelenlegi másodfokú hatósági jogkör gyakorlása helyett a menekültügyi eljárás egyedüli hatósági szerve lesz. A jelenlegi kétfokozatú eljárási rendben - képviselőtársaim e lőtt ismert módon elsősorban első fokon Békéscsabán, Budapesten, Debrecenben, Nyíregyházán és Szegeden - helyi szervek jártak el 1989 óta az érintett rendőrfőkapitányságokba tagozódva, azok alosztályaként. Mit jelent tehát a menekültügyi eljárás egyfokúvá válása? Jelenti mindenekelőtt azt, hogy egy kézbe, mégpedig központi hatáskörű, úgynevezett civil szervezet kezébe kerülnek a döntési jogosítványok. Másfelől ez nyilvánvalóan és jelentősen növeli e központi menekültügyi szerv munkaterheit. A különböző sze rvezetekkel folytatott előzetes megbeszélések, viták során felmerültek olyan kételyek, hogy szükségese az eljárás egyfokúvá válásával a hatósági jogkörök minisztériumba telepítése, érdemese a Belügyminisztériumba ismét hatósági jogkört telepíteni. Úgy go ndolom, a vitában ezek az álláspontok majd szükség szerint hangot kapnak. Nem nagy szervezetről van szó. A Menekültügyi és Migrációs Hivatal jelenleg - funkcionális feladatait is beleértve - 41 fővel működik. 1996ban valamivel több mint 1 milliárd forint költségvetési támogatás felhasználásáról gondoskodott. És ha ehhez a 41 főhöz hozzászámítjuk a már említett rendőri szervekhez beosztott rendőri állomány létszámát - ami alig érte el a harminc főt , akkor azt kell mondani, hogy a hatósági jogosítványokat mindössze 70 ember gyakorolta; és,
