Országgyűlési napló - 1997. évi őszi ülésszak
1997. szeptember 23 (301. szám) - A társasházról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - TAMÁSSY ISTVÁN (SZDSZ): - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - TAMÁSSY ISTVÁN (SZDSZ):
875 Panelos lakóépületek esetében a felmerült tetőtérbeépítési vitákról hallva, a kérdéskört végiggondolva, ambivalens érz ések támadnak az emberben. Általában megjegyezhető, hogy formailag és hőtechnikailag a magyar tájhoz és klímához jobban kötődő magastető építése kívánatos és támogatható. Viszont a magastető alatti lakás beépítésével szemben számos ellenérvet lehet felsora koztatni. Tízemeletes épület esetében említhetők tűzrendészeti kérdések, középmagas épületek esetében épített menekülő útvonalak megszüntetéséről nem szabad lemondani. Látni kell azt is, hogy a liftek a legmagasabb szintre nem tudnak emelni. A 10. és 11. e melet gyalogosan járható meg. A magastető alá épített lakás a legjobb hőszigetelés mellett is meleg nyarak esetében az alatta lakók számára elviselhetetlen érzést okozhat. ELNÖK (dr. Gál Zoltán) : Képviselő úr, bocsásson meg, a társasházak jogi helyzetéről van szó elsősorban ebben a törvényjavaslatban. Talán arra kellene koncentrálnia, nem? TAMÁSSY ISTVÁN (SZDSZ) : Elnök Úr! Tulajdonképpen ezekben a kérdésekben a más képviselőtársak által már elmondott vélekedésre reflektáltam. De ha elnök úr úgy gondolja, ho gy ezzel ne foglalkozzunk, akkor én ezt most kihagyom. ELNÖK (dr. Gál Zoltán) : Mindennel lehet foglalkozni, csak azért jó lenne a törvény keretei között maradni. TAMÁSSY ISTVÁN (SZDSZ) : Engedje meg, hogy röviden befejezzem ezt a gondolatsort. Tehát a magas tető beépítése rendkívül vitatható, meggondolandó és a társasházak a magastetők beépítésével bizonyos összegeket nyerhetnek, amit az épület fenntartására, felújítására fordíthatnak. Itt egy témát mégis kénytelen vagyok kiemelni. (22.30) A magastetőépítési engedélyek kiadásánál az alatta lakó lakót érdekeltnek kell tekinteni, hozzájárulása mérvadó lehet. Többen javasolták, hogy különösen érintett lakóról tárgyaljunk ebben az ügyben. Nem tudom, hogy a törvényjavaslatba ezt milyen formában lehet beilleszteni. A következő témában a tömbrehabilitációról beszélnék, amelyet fideszes képviselőtársam említett. Nem elemzem a témát, viszont megjegyezném, hogy ez nem kifejezetten és nem klasszikusan a társasházak esetében alkalmazható megoldás. A törvénytervezet korább i változataiban a társasházak teljes közösségére nézve kötelező érdekképviseleti szerv megalakításának javaslata is szerepel. Ez a szervezet információs, tanácsadó és érdekképviseleti feladatai mellett a társasházak működésének - főleg pénzügyi működésén ek - törvényességét is ellenőrizte volna. Személy szerint úgy gondolom, hogy ez ma egy kényes vagy nevezzük úgy, hogy kényessé formált kérdés. A lakóknak ugyanis alapvető érdekük, hogy lakhatási viszonyaik kulturált formában legyenek megoldva, ugyanakkor e lviselhetőbb pénzügyi keretek között. A pénzügyek kezelése a már mindenki által említett 1977. évi XI. számú kormányrendelet szerint nem volt taxatíve előírva. E területen számos visszaélésről - mondjuk megengedően , rendezetlen helyzetekről sokat hallott unk. A közös képviselők vagy házgondnokok ismeretei is a lakóházfenntartás területén hézagosak voltak, tisztelet a kivételnek. Megjegyezhető, hogy a világ egyéb területein a lakásfenntartási szakma önálló tevékenységi kör, melyhez építési ismeretek mellett jogi és pénzügyi jártasság is szükséges. A lakáskezelőlakásfenntartó szakma társadalmi elismertsége magas, a jól megfizetett emberektől ezek után pontos munkát várnak el. Ma Magyarországon e munkakör kevéssé ismert, társasházakban sok esetben melléktevék enységként, esetleg nyugdíj mellett végzik rendkívül alacsony javadalmazás mellett. A törvénytervezet e kérdésre is feleletet kíván adni. A 34. § írja elő, hogy közös képviselő, intézőbizottsági tag feladatát csak szakképzettség birtokában végezheti.
