Országgyűlési napló - 1997. évi őszi ülésszak
1997. szeptember 9 (295. szám) - A termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - DR. ORBÁN VIKTOR (Fidesz):
88 Alapvetően figyelembe kell vennünk azt is, hogy országunk mindenféle szempontból átmeneti helyzetben van az Európai Unióhoz való csatlakozás egyébként üdvös folyamatában is, és mindaddig a korlátozásokat fenn kell tartani, amíg az a bizonyos kívánatos állapot, hogy helyzetbe hoztuk a magyar termelőt, nem következik be. Örömmel üdvözlendő az, hogy az európai uniós csatlakozáskor csak az újragond olás lehetősége fordul meg a kormány fejében is, tekintettel arra, hogy valószínűleg jobban fejezi ki a földpiac teljes liberalizálásának az igényét vagy lehetőségét az a megfogalmazás, hogy majd akkor vásárolhat Magyarországon korlátozás nélkül bárki term őföldet, ha majd a magyar termelő a magyar mezőgazdasági jövedelméből azon gondolkodhat, hogy, mondjuk, Franciaországban vásárol földet. Egyébként nem árt figyelembe venni az Európai Unió gyakorlatát, ahol egyébként meglehetősen alacsony a földforgalom, am elynek a gyakorlata és a szabályozása olyan, hogy bár jogilag minden lehetséges, de gyakorlatilag a valóságban valóban szinte kivihetetlen a nemkívánatos nem helybélinek a tulajdonlása. Az ellenzék számtalan alkalommal vádolja a kormányt a nemzeti agrárker ekasztal egyezségének a felrúgásával. A Magyar Szocialista Párt álláspontja az, hogy a kormány nem rúgta fel ezt a megállapodást, hiszen - idéznék a nemzeti agrárkerekasztal tanácskozásának dokumentumából : "a vitaülés felkéri a kormányt, hogy hozzon sürg ős intézkedéseket az agrárválság kezelésére". Rögzíti: "a földtulajdon- és birtokviszonyok rendezése az agrárgazdaság egyik legégetőbb feladata, amelyet a hatékony földhasználat szolgálatába kell állítani." És leírja, hogy egyik fele kinek szeretne tulajdo nt, másik fele kinek nem szeretne tulajdont, és egyben mindenképpen rögzíti a konszenzust: "a külföldi természetes és jogi személyek földvásárlási tilalmának fenntartása tekintetében egyöntetű álláspont alakult ki." Mivel ezeknek a feltételeknek a kormányj avaslat - különösen annak várható pontosítása - megfelel, ezért úgy gondolom, hogy nem felrúgásról, hanem éppen a nemzeti agrárkerekasztalon elhatározottak teljesítéséről van szó. Ugyanakkor elgondolkodtató, hogy az ellenzéki pártok - amikor népszavazást k ezdeményeztek egy ilyen fontos kérdésben - vajon nem rúgtáke fel a nemzeti agrárprogram kialakításához szükséges konszenzust. Egyetértés mutatkozott a nemzeti agrárkerekasztalon számtalan kérdésben, 15 vonatkozásában rögzíti is a jegyzőkönyv, ugyanakkor m indez csak azon alapulhatott, hogy egyetértett valamennyi parlamenti párt, hogy azért kell nemzeti agrárprogram, hogy ne lehessen még egyszer szűk pártpolitikai érdekeknek alárendelni az agrárkérdésekben való döntést. Mi, ha nem ez ez a bizonyos ellenzéki kezdeményezés? Természetesen meg kell nézni azt is, hogy "cui prodest?" - kinek a javára használ. Azt hiszem, annál pregnánsabban, mint egy gazdavezető e tekintetben nyilatkozott, nehéz lenne rámutatni. Nekünk, magángazdáknak érdekünk az, hogy kikapcsoljuk a piacról a versenytársakat. Azt hiszem, ez a javaslat senkit nem akar kikapcsolni a versenytársak sorából, valamennyit versenyhelyzetbe kíván hozni. Engedjék meg, hogy Deák Ferenc gondolatával fejezzem be, akivel teljesen egyeté rtek: "A szorgalomnak két hatalmas rúgója van: szabadság és tulajdon. A tulajdonnal bíró szabad polgárok számát nevelni kell - s ez a törvény neveli , pedig csak ezek által erős a haza, mert a szabadság, többekkel megosztva, becsében nem veszt, sőt erejéb en nyer, s biztosságában nevekedik." Köszönöm figyelmüket. (Taps a bal oldalon.) ELNÖK (dr. Gál Zoltán) : Megadom a szót Orbán Viktor képviselő úrnak, Fidesz. Őt követi Juhász Pál képviselő úr, az SZDSZből. DR. ORBÁN VIKTOR (Fidesz) : Elnök Úr! Tisztelt Ház ! Hölgyeim és Uraim! Magyarországon ma külföldiek földtulajdont nem szerezhetnek. Ezt szabatos megfogalmazásban az 1994. évi LV., a magyar termőföldről szóló törvény ma még kizárja.
