Országgyűlési napló - 1997. évi őszi ülésszak
1997. szeptember 23 (301. szám) - Az országos népszavazás elrendeléséről szóló országgyűlési határozati javaslat részletes vitája - ELNÖK (dr. Áder János): - BAUER TAMÁS (SZDSZ):
846 legalábbis két szempontból. Az egyik szempont, hogy a kérdések - ahogy itt oly sokszor elhangzott ma is meg korábban is - megté vesztőke, félrevezetike a közönséget. Ez az egyik lehetséges kérdés. (Az elnök széket dr. Gál Zoltán, az Országgyűlés elnöke foglalja el.) A másik lehetséges kérdés pedig az, amivel foglalkozni fogok, hogy módot adnake a népakarat érvényesítésére az ado tt kérdésben avagy sem. Ebből a két szempontból érdemes összehasonlítani azt a kérdésváltozatot, amit a kormány, illetve a kormánypárti képviselők módosító javaslata ajánl, és azt a változatot, amit Demeter Ervin, Pokorni Zoltán és mások módosító indítvány a javasol. Önök azt állítják, tisztelt képviselőtársaim, hogy a kormány javaslata megtéveszti a választókat, mert amikor a szövetkezetekről és gazdasági társaságokról beszél a második kérdés, akkor nem teszi hozzá - mondják önök , hogy ezáltal lehetővé vá lik az is, hogy a külföldi tőke rátegye a kezét a magyar földre - mondják önök. A másik oldalon azt mondják kormánypárti képviselők - és én hajlok arra, hogy van valami igazság abban, amit mondanak , hogy az önök által javasolt kérdésfeltevésbe - hogy így is, úgy is, amúgy is, mindenképpen a külföldi tőkét meg kellene akadályozni - bele van rejtve az, csak nincs kimondva, hogy akkor bizony a magyar szövetkezetek meg a magyarországi vállalkozások sem juthatnak földtulajdonhoz. Önök azt mondják, hogy ez nem baj, vegye meg a szövetkezet a tagok nevére a földet, aminek rengeteg hátránya van, amiről most nem fogunk beszélni, mert nem a földtörvény van napirenden - de most ezt tegyük is félre. Azt gondolom, hogy kölcsönösen azt mondja a két fél a másik kérdésére, hogy megtévesztő. Azt gondolom, tisztelt képviselőtársaim, hogy ha a kérdésfeltevés másnapján tartanák a népszavazást, akkor ez az érv figyelembe vehető lenne. De ha végiggondolom azt, hogy november 16áig másról sem fog szólni a közélet, mint hogy valójá ban mi is következik a kérdésekből, akkor a kérdések megtévesztő jellegét nyugodtan elfelejthetjük, mert aki el fog menni a népszavazásra, és aki ott valahova be fogja húzni a maga keresztjét vagy bármilyen jelét, annak önök is, mi is el fogjuk magyarázni, hogy mi van a kérdésben. Mindenki pontosan tudni fogja, hogy mi következik akkor, ha a kérdésre igent vagy nemet mond. A megtévesztési problémát nyugodtan elfelejthetjük, mi is, önök is. Van azonban a kérdésnek egy másik oldala, és én ezt tartom a fontosa bbnak. Módot ade a kérdés arra, hogy a népszavazásra elmenő állampolgár a maga akaratát kifejezésre juttassa? Módot ade? Igaze az, hogy vannak olyan magyar állampolgárok, akik úgy vélekednek, hogy a külföldiek pedig ne jussanak földhöz, mint például az itt jelen levők közül számosan, mindkét oldalról, és ugyanakkor vannak olyan állampolgárok, akiknek az a véleményük, hogy a magyar szövetkezetek meg gazdasági társaságok jussanak földhöz? Vannak ilyen állampolgárok? Bizonyosan vannak... (Közbeszólás az ell enzéki padsorokból.) Nemcsak az SZDSZben, mert sajnos az SZDSZ választói még nem teszik ki az állampolgárok több mint 70 százalékát, akik a közvéleménykutatáson azt a választ adták, hogy akarják; én ennek örülnék, de a legnagyobb sajnálatomra még nem ez a helyzet. (Gyimóthy Géza: Hála istennek!) Tehát azt szeretném mondani, hogy ilyen állampolgárok vannak, tisztelt képviselőtársaim. Azt hiszem, ebben is egyetérthetünk, hogy vannak ilyen állampolgárok, akik ezt akarják. Lehet, hogy nincs igazuk. Lehet, hog y nem ismerik az OECDmegállapodás részletét, és még sok hibájuk lehet ezeknek az állampolgároknak, de hogy ezt akarják, az nagyon valószínű. Most az a kérdés, tisztelt képviselőtársaim, hogy melyik az a kérdés, amelyik módot ad az állampolgárok akaratnyil vánítására. Az a kérdés, amely az itt jelen levő, a 2. pont alatt szereplő négypárti módosító indítvány - ami történetesen egybeesik a kétszázvalahány vagy 300 ezer aláírás által támogatott kérdésfeltevéssel , ez az a kérdés, amely módot ad az állampolgá rok akaratnyilvánítására, vagy az a kérdés, amit a kormány tett fel? (20.20)
