Országgyűlési napló - 1997. évi őszi ülésszak
1997. szeptember 23 (301. szám) - Az országos népszavazás elrendeléséről szóló országgyűlési határozati javaslat részletes vitája - ELNÖK (dr. Áder János): - GLATTFELDER BÉLA (Fidesz): - ELNÖK (dr. Áder János): - DR. EÖRSI MÁTYÁS külügyminisztériumi államtitkár:
841 Kérem, összetett kézzel kérem, mondja el azt a néhány jogi tételt, ami a megoldás, és akkor ne bántsuk itt egym ást, menjünk haza, mert akkor az egész kérdést - a földtörvény módosítását is, meg ezt az egész vitát is - megoldottuk. Kérem, árulják el, hogy mi a jogi megoldás! (Közbeszólások az MDF soraiból: Halljuk!) Halljuk! - és a kérdés akkor máris meg van oldva. Köszönöm. ELNÖK (dr. Áder János) : Ugyancsak kétperces hozzászólásra kért lehetőséget Bauer Tamás, Szabad Demokraták Szövetsége. Megadom a szót. (Bauer Tamás nemet int.) Nem? Nem kétperces, vagy nem kért hozzászólási lehetőséget? (Bauer Tamás: Nem kétperces !) Nem kétperces. Kétperces hozzászólásra? A jelentkezőket kérdezem. (Glattfelder Béla jelentkezik.) Akkor Glattfelder Béla, FideszMagyar Polgári Párt. Megadom a szót. GLATTFELDER BÉLA (Fidesz) : Köszönöm szépen, elnök úr. Azt hiszem, alapvetően hamis az a beállítás, miszerint az OECDtagság feltétele volt az, hogy Magyarország minden területen vállalja a nemzeti elbánás elvét. Hiszen akik elolvasták az OECDhez való csatlakozási jegyzőkönyvet és annak a III. mellékletét, azok tudhatják, hogy Magyarország h árom területen kivételt kért és kapott a nemzeti elbánás elvének alkalmazása alól. Ilyen a légi közlekedés, a folyami hajózás és ilyen a kisvállalatok állami támogatásának kérdése is. Az egyik bizottsági ülésen elhangzott egyébként - és ez külön érdekes , hogy a folyami hajózás ügyében gyakorlatilag anélkül kaptuk meg a nemzeti elbánás alóli kivételt, hogy mi ezt komolyan kértük volna. Ez azért került bele a mi OECDcsatlakozási szerződésünkbe, mert a lengyelek ragaszkodtak ehhez, minket egy kalap alá vett ek a lengyelekkel, és ez így került bele. Ez jó bizonyíték arra, hogy ha Magyarország komolyabban tárgyalt volna az OECDvel, akkor a föld területén is lehetőség lett volna engedmények elérésére. Megjegyzem egyébként, hogy itt megint fogalmak keverednek ös sze. Hiszen egy szerződés módosítása nem jelenti, hogy az adott szerződéssel érintett nemzetközi szervezetből ki akarnánk lépni. A GATTszerződés módosítására vonatkozó törekvéseink sem jelentették azt, hogy a GATTból ki szeretnénk lépni, ilyen módon sem a GATTegyezmény, sem pedig az OECDegyezmény esetleges módosítása, ha ez komolyan felmerül, nem veszélyezteti Magyarország EUtagságát, annak ellenére, hogy egyébként az Európai Unió együttesen tagja a GATTszerződésnek is. De ha már a nemzetközi szerveze tekhez való csatlakozásunkról beszélünk, ne felejtsük el, hogy mind az Európai Unióhoz, mind a NATOhoz való csatlakozásunknak nemcsak jogi és gazdasági kritériumrendszere van, hanem feltétele a demokratikus jogállam kiépítése is. Demokráciakritériumok is vannak, és bizony, ezen a területen, ebben a népszavazási kérdésben, úgy látszik, hátrafelé menetelünk, hiszen a kormány több mint 300 ezer polgár választójogának gyakorlását akarja a mostani javaslatával korlátozni. Köszönöm szépen. (Taps az ellenzéki pár tok padsoraiban.) ELNÖK (dr. Áder János) : Szólásra jelentkezett Eörsi Mátyás, a Külügyminisztérium politikai államtitkára. Megadom a szót. (20.00) DR. EÖRSI MÁTYÁS külügyminisztériumi államtitkár : Kedves Képviselő Úr! Még egyszer megismé tlem: az OECDtagság kérésekor lehetett kérni nemzeti elbánást olyan kérdésekben, amelyek a tagság keletkezésekor a hatályos törvények szerint indokoltak voltak. Nem lehetett azonban kérni nemzeti elbánást olyan kérdésben, amelyben a hazai jogszabályok meg feleltek az OECDtagságnak, csak később szerettünk volna elérni módosítást. Ezt mondtam az imént, és ezt mondtam most is.
