Országgyűlési napló - 1997. évi őszi ülésszak
1997. szeptember 23 (301. szám) - Az országos népszavazás elrendeléséről szóló országgyűlési határozati javaslat részletes vitája - ELNÖK (dr. Áder János): - DR. OROSZ SÁNDOR (MSZP): - ELNÖK (dr. Áder János): - GLATTFELDER BÉLA (Fidesz):
839 Köszönöm a figyelmüket. (Taps az ellenzéki pártok padsoraiból.) ELNÖK (dr. Áder Ján os) : Kérdezem, hogy a jelentkezők közül ki az, aki kétperces időkeretben kíván szólni. (Dr. Orosz Sándor jelentkezik.) Orosz Sándor képviselő úr, Magyar Szocialista Párt. Megadom a szót. DR. OROSZ SÁNDOR (MSZP) : Köszönöm a szót, elnök úr. Azt hiszem, a Ház számára teljességgel nyilvánvaló, hogy a kormány ezzel kapcsolatos döntése mindössze arról szólt, hogy megerősítette az alkotmányügyi bizottságban a kormány képviselőinek álláspontját, miszerint támogatja Bihari Mihály és az általam jegyzett és tényleg ön állóan kialakított kérdéspontosítást. Ugyanakkor azt hiszem, a képviselő asszony itt most nagyon fontos dolgokat mondott el. Álláspontja, miszerint a 2. sorszám alatt benyújtott, egyidejűleg az aláírásgyűjtéssel is érintett kérdést követően nincs törvényho zási kötelezettség, ezáltal egyértelműen rögzítette azt, hogy az a kérdésfeltevés, amelyhez kérték a választópolgárok aláírását és kérik a népszavazás kiírását, az az állampolgárok egy sajátos - rossz szó talán, de most nem tudok jobbat - félrevezetésén al apszik. (19.50) Ugyanis alapvetően a külföldieket célozza, egy szót nem szól - úgymond - a jogi személyek földtulajdonlásáról, nem veszi figyelembe az állampolgárok többségének azt a szándékát, hogy szeretnék a jogi személyek, szövetkezetek, más társas vál lalkozások számára lehetővé tenni a termőföldszerzést. Majd összegyűjtötték az aláírást a külföldiek kapcsán, és miután erre mindenki igent mondana, akkor széttárnák a karjukat: ja, egyébként azt a szándékot, hogy a jogi személyek számára lehetővé tegyük, ezt nem akceptáljuk. Ez is elárulja azt, hogy helyénvaló a két kérdést két külön kérdésként kezelni. Így tiszta és világos, mindegyikre lehet igennel és nemmel válaszolni, és a jogi megoldást illetően mindenképpen csatlakozom Bihari képviselőtársamhoz, aki a hozzászólásában elmondta a lehetséges megoldásokat, és a jogi szakma már csak ilyen: Domé Györgyné professzor asszony éppen más álláspontját fejtette ki nem oly rég, ugyancsak az ország egyik legközkedveltebb napilapjában. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypártok padsoraiban.) ELNÖK (dr. Áder János) : Szintén kétperces hozzászólásra jelentkezett Glattfelder Béla, FideszMagyar Polgári Párt. Megadom a szót. GLATTFELDER BÉLA (Fidesz) : Köszönöm szépen, elnök úr. Csupán azért kértem szót, mert úgy érzem, hogy Orosz Sándor alapvetően rosszul értelmezi Dávid Ibolya felszólalását; Dávid Ibolya teljesen világosan és egyértelműen fogalmazott akkor, amikor azt mondta, hogy a polgárok által támogatott kérdés népszavazásra bocsátása esetén, amennyiben az igen töb bségű eredménnyel zárul, akkor nincs törvényhozási kötelezettség. Magyarán: a jelenleg hatályos törvény is megfelelne annak, ami a népszavazási kérdésbe van belefoglalva. Viszont ez nem jelenti azt, hogy abban az esetben, hogy ha az ellenzék által, a válas ztópolgárok által támogatott kérdés kerül népszavazásra, és ha azzal a többség egyetért, vagyis többségében igen szavazatot adnak le, akkor a parlamentnek nincs lehetősége a törvényt módosítani. Orosz Sándor a kötelezettség és a lehetőség fogalmát keveri ö ssze. Ha valamire nincs kötelezettség, az nem jelenti azt, hogy arra lehetőség sincs. Egyébként pedig az a helyzet, hogy Magyarországon a külföldiek jogi személyiségű társaságokon keresztüli földtulajdonszerzése összekapcsolódott a magyar szövetkezetek kér désével. Az, mint már többször említettük, nem a mi hibánk, az az OECDszerződésből következik.
