Országgyűlési napló - 1997. évi őszi ülésszak
1997. szeptember 23 (301. szám) - Az országos népszavazás elrendeléséről szóló országgyűlési határozati javaslat részletes vitája - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - DR. BOROSS PÉTER (MDF): - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - DR. KRISTÓF ISTVÁN (MSZP):
811 Magyar Demokrata Fórum szavazzon rá nemmel, és mindenki, aki velük egyetért, szavazzon nemmel, mondja ki, hogy Magyarországon a szövetkezetek tagjai, a társas vállalkozások keretében mezőgazdasági tevékenységgel foglalkozók számára nem kíván jogegye nlőséget. Mert erről van szó, képviselőtársaim! Köszönöm. (Taps a kormánypárti oldalon.) ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes) : Én is köszönöm. Szintén két percben adok szót Boross Péter úrnak, Magyar Demokrata Fórum. DR. BOROSS PÉTER (MDF) : Tisztelt Ház! A délelőtti hozzászólások alapján szinte várható volt, hogy a vita ilyen lesz. Nyugodtan mondhatom, hogy Catónak Karthágó, Bauernek Fidesz. Állandóan visszatérő érvelés: a Fidesz mit mondott. Tényleg önmegtartóztatás kellene itt, hiszen a koa líció szerint a miniszterelnök sem lehetne az, aki, ha egy párt annyira konzekvens saját korábbi kijelentéseivel. Tehát ha korrekcióra kerül sor bármi oknál fogva, azért az ne legyen halálos bűn! Jó volna, ha ezt a vitatónust, beleértve a bosnyákok földsze rzésével kapcsolatos veszélyeket is, a továbbiakban mellőznénk. Itt egy nagyon egyszerű kérdésről van szó, de bonyolítjuk. Azért bonyolítjuk, mert az a bizonyos NATO után következő kérdés nem őszinte, nem mondja ki a valódi szándékot, kétségkívül félreveze tő, és ennyiben valóban nem felel meg egy tisztességes politika követelményének, mert a harmadik kérdés sugall valamit, miközben a második a belföldi társaságok számára lehetővé teszi a földtulajdont, ha külföldieké a társaság is. Ez ilyen egyszerű volna, ha hagynánk, hogy ilyen egyszerű legyen. De nem ez a fő kérdés. A fő kérdés - és ez precedens értékű lesz , hogy mi történik, ha valahol összegyűlik annyi népszavazást kötelezővé tevő aláírás, mint amennyi jelenleg összegyűlt. Akkor mi a teendő? A feltett kérdéssel szemben meg lehete fogalmaznia a kormánynak egy másik, szerinte ugyanarra vonatkozó kérdést? Ha erre az lesz a válasz, hogy: lehet, át lehet fogalmazni a népszavazásra feltett kérdést, akkor abból olyan konzekvenciák adódnak, amit mindnyájan a legnagyobb aggodalommal szemlélhetünk. Meggyőződésem, hogy Bihari Mihály ezzel tökéletesen tisztában van. (Taps az ellenzéki oldalon.) ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes) : Köszönöm. Szintén két percben adok szót Kristóf István úrnak, Magyar Szocialista Párt. DR. KRISTÓF ISTVÁN (MSZP) : Köszönöm szépen. Tisztelt Ház! Demeter Ervin képviselőtársam azt a kifejezést használta, hogy alkotmánysértést követ el a kormány abban az esetben, ha nem az ellenzék által megfogalmazott kérdést teszi fel népszavazásra. (Demeter Ervin: 300 ezer aláírás gyűlt össze!) Így van, de ez teljesen mindegy a mondandóm lényegét tekintve. Tisztelt Ház! Közjogi ismereteim szerint alkotmánysértés megállapítására Magyarországon egyetlenegy szervezet, nevezetesen az Alkotmánybíróság hiv atott. Ezért ezt a kijelentést a jövőben kérném úgy használni, hogy "álláspontom szerint", vagy "az ellenzék álláspontja szerint". Ne használjunk ilyen ex cathedra kijelentéseket, hogy alkotmányt sért a kormány vagy bárki más! Az Alkotmánybíróság adott ese tben el fogja ezt a kérdést dönteni. A másik kérdés: Boross Péter képviselő úr az álláspontok változásáról vagy nem változásáról is beszélt immár második alkalommal. Én is vettem magamnak a bátorságot, hogy a Fidesznek ezt a kis ingadozását - vagy 180 foko s körét - szóvá tegyem. Azt soha nem mondtam, képviselő úr, hogy egy álláspontot nem lehet megváltoztatni, hogy amit egyszer kigondolt vagy kitalált valaki, attól nem térhet el. El lehet térni tőle, de célszerű és indokolt elmondani, hogy miért képviselte akkor ezt az álláspontot - ezt megtette Glattfelder képviselő úr annak idején , mert elvárhatnánk, hogy valamiféle választ kapjunk arra, hogy miért az ettől történt eltérés.
