Országgyűlési napló - 1997. évi őszi ülésszak
1997. szeptember 8 (294. szám) - Bejelentés új frakcióvezető megválasztásáról - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - HORN GYULA miniszterelnök:
9 vagyis a közhasznú társasággal , lakással, igazságs zolgáltatással, egyházak finanszírozásával, kamarákkal stb.vel kapcsolatosak. Engedjék meg ezzel összefüggésben - mivel holnap megkezdődik a földről szóló kormányzati javaslat expozéja és vitája , hogy néhány szót szóljak. Nos, mi a kormány álláspontja e bben a kérdésben, amit dokumentumokban is megfogalmazott? A működőképes birtokok kialakulása érdekében elő kell segíteni a szétaprózódott földtulajdon koncentrálódását. Szerezhessenek földtulajdont szövetkezetek és társaságok is. Külföldi magán- és jogi sz emély azonban átmenetileg ne juthasson földhöz; lehessen jelzálogot, hitelt felvenni a földre. Bocsánat! Fidesz választási üzenete, 1994. április, tévedésből ezt olvastam föl. (Derültség, taps a bal oldalon.) Úgyhogy ha a képviselőtársaim megnézik ezt a hi teles dokumentumokból kiragadott szöveget, azt hiszem, egyértelművé válik, hogy a kormány ezt teszi. Nemcsak a földtörvény módosítása kapcsán, jelzáloggal, egyebekkel összefüggésben. Érdemes lenne ezen a tényen önöknek is elgondolkodniuk. Nos, amit mi lény egesnek tartunk (Zaj a jobb oldalon.) : természeti kincsünkről van szó. Azt hiszem, ebben egyetértünk. De az is egyetértésre kell hogy találjon, hogy nem elherdálni kell a földet, hanem valóban meg kell teremteni a föld valódi értékét, és valódi, reális árá t. Én úgy ítélem meg, a kormányommal együtt, tisztelt képviselőtársaim, hogy az ellenzék népszavazáskezdeményezése nem más, mint hogy pártérdeket próbál országos érdekek fölé helyezni. Nagyon sajnálom, hogy ezt teszik, és azt is sajnálom, hogy kiművelt fő k nem képesek az európai követelményekben gondolkodni. Azért is tartom ezt nagyon fontosnak, mert még sok vitát fogunk folytatni az egész földkérdésről, de hozzáteszem: a földtulajdon csak része az egész agrárszférának, illetve az agrárszféra válsá ga kezelésének. És szíves figyelmükbe ajánlom azt a kormányzati döntést is, hogy '98. január 1jével a három hektárig terjedő mértékben a kistulajdonosokat mentesítjük a 20 százalékos forrásadó megfizetésének kötelezettsége alól. Tisztelt Képviselőtársaim! A kormány eltökélt, hogy a koalíció a ciklus végéig megalkotja ezt a több tucat jogszabályt. Én nagyon kérem a tisztelt koalíciós képviselőktől, hogy akkor is tartsanak ki, amikor netán - elvétve - az ellenzék obstrukciós magatartást tanúsít. Kérem a koal íciós képviselőtársaimat erre. Nagyon fontosnak tartom a következőket is. Ami a környezetvédelmet illeti: az Európai Unió országértékelésében az van, hogy Magyarországon legjobb a környezetvédelem helyzete a többi középkeleteurópai államhoz képest, és eu rópai szintű jogszabályokat alkottunk meg. Ugyanakkor súlyos gondok vannak a levegő, a víz minőségével, a hulladék, a szennyező anyagok eltávolításával. Miért tartom ezt fontosnak? Mert a kormány lépésről lépésre szeretne javítani ezen a helyzeten. Arról v an szó, hogy a szakemberek előkészítenek egy erdősítési programot. Jelenleg az ország területének 15 százalékát borítja erdő. Az Európai Unió tagállamaiban az átlag 2223 százalék. Be akarunk indítani egy olyan programot, amely 700 ezer hektár új erdőterül etet létesít. Ez egy hároméves program, ami azt jelenti, hogy mintegy 50 ezer munkahely teremtésére is lehetőséget ad. Tisztelt Képviselőtársaim! Nagyon sok minden van, amit még sorolhatnék, de két kihívásra fölhívom a figyelmüket. Az egyik az a kihívás, a melyet az Európai Unió is megfogalmaz, hogy Magyarország teljesítménye mindössze 37 százaléka az európai uniós átlagnak. És ez az alig egyharmados teljesítménye ennek az átlagnak azt is jelenti, hogy az élet minősége, életszínvonal terén is hasonló a helyz et. Tehát nagyon sok feladatunk van. A másik, ami nagyon fontos, hogy olyan jogszabályok születnek Magyarországon, amelyek megvalósítását megkövetelik az európai normák. Szociális, foglalkoztatási, oktatási és minden egyéb területen. Tehát ezekre kellene ö sszpontosítanunk az erőfeszítéseket a parttalan viták helyett. Vagy arra kellene, hogy olyan nemzeti fejlesztési programot alakítsunk ki, amely a taggá válás után évenként 22,5 milliárd ecut, vagyis több száz milliárdos éves beruházást, fejlesztési eszköz t biztosít a Magyar Köztársaság számára. Szíves figyelmüket fölhívom arra is, hogy a közbiztonsággal összefüggésben az erőfeszítések ellenére joggal elégedetlenek az állampolgárok és mi is. Folyamatról van szó, amelyben egyrészt
