Országgyűlési napló - 1997. évi őszi ülésszak
1997. szeptember 9 (295. szám) - A termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - DR. KERTÉSZ ZOLTÁN (SZDSZ):
80 tagja van - termőföldet vásárolhat. Jelenleg ezeknek a feltételeknek körülbelül 2000 társas vállalkozás felel meg. Viszont hangsúlyoznom kell, hogy ez a 300 hektár úgy értendő - az önkormányzati bizottsági előadó ebben tévedésben volt , hogy ha a me glevő és a megszerezni kívánt földterület összessége haladná meg a 300 hektárt, akkor kell a helyi önkormányzat engedélye a helyi agrárkamara véleménye alapján. Igen, ezt a Szabad Demokraták Szövetsége is nagyon fontosnak tartja - a helyi közösségek belesz ólási lehetőségét , hiszen a helyben élők sokkal bölcsebbek, gondolom, hogy nálunk is bölcsebbek. (Közbeszólás az ellenzék padsoraiból: Ezt tudjuk!) De szeretnénk majd egy módosító javaslatot benyújtani, hogy amennyiben ez a 300 hektár meghaladná az adott kistelepülés földterületének 15 százalékát, akkor ez legyen a felső határ; amennyiben ez nem éri el a 300 hektárt, akkor is. Ugyanakkor a földtulajdonosok részére is biztosítani kell a szabad rendelkezés jogát, tehát annak adhassa el, aki többet fizet ért e. Fontosnak tartjuk a beruházások földigényének kielégítését is. Hasznosnak tartjuk a bérleti idő maximális idejének felemelését, ugyanakkor a minimális idejének meghatározását is, hiszen ez nagyon fontos olyan szempontból, hogy ott a gazdálkodó biztonság ban legyen, különböző egyszerűbb beruházásokat - mint öntözés - is meg tudjon valósítani, ugyanakkor a föld zsarolása ne következhessen be. Az elővásárlási jog szempontjait szintén fontosnak tartjuk, el is indult már egy ésszerű birtokszerkezet kialakítása , ehhez jelenleg is kedvezményes kamatozású hitel vehető igénybe. Mire nem ad lehetőséget, tisztelt képviselőtársaim, ez a törvényjavaslat? Sok minden mellett két dologra biztosan nem. Az első, hogy az úgynevezett zsebszerződéseket nem fogja legalizálni, a mit az egyik ellenzéki párt többek között állított korábban. De külföldi magán- és jogi személy sem szerezhet földtulajdont. Ha a gazdasági társaság megszűnik, feloszlik vagy csődeljárás alá kerül, termőföld akkor sem kerülhet külföldi tulajdonba. De miért csak most nyújtotta be a kormány ezt a nagyon fontos törvényjavaslatot? Miniszter úr is említette, hogy régóta folyik ennek az előkészítése és mennyire fontos, de nagyon sok korábbi változat is készült, és nagyon sok estét átvitatkoztunk már erről a témár ól korábban. Meg kell azt is jegyeznem, hogy a kárpótlás hibás végrehajtásából és a részaránytulajdonok rendezetlensége miatt a földhivatalok csak most, illetve a közeljövőben fognak elkészülni a telekkönyvi rendezéssel, úgy gondolom, hogy naprakész tulajd oni lapok nélkül nemigen lehet fontos és ilyen horderejű üzleteket kötni. Ugyanakkor nem foglalkozik a javaslat a megműveletlen termőföldek kérdésével, pedig ez egy nagyon fontos dolog, kedves képviselőtársaim. Nagyon sok kis parcella van jelenleg is megmű veletlenül, elsősorban természetesen növényegészségügyi, másodsorban közegészségügyi szempontból is nagyon fontos lenne ezekkel foglalkozni. Persze a tulajdonost, a bérlőt a jelenlegi rendezetlen viszonyok között nagyon nehéz lenne megtalálni. Ha a földbé rlet forrásadója átkerülhet a helyi adó kategóriájába, akkor, gondolom, az önkormányzatnak is nagyobb érdeke fűződik majd ahhoz, hogy kiderítse, ki ott valóban a tulajdonos. Úgy gondoljuk, hogy mindenképpen, ha két éven át felszólítást kap, és akkor sem te sz semmit, nem gyommentesíti a területet, esetleg a kényszerárverés is szóba jöhessen. (Bogárdi Zoltán közbeszólására:) Ez hiányzik, kedves képviselőtársam, azt mondtam, hogy ezt is fontosnak tartanánk. Bár a jelenlegi javaslat a belföldi természetes szemé lyek földszerzését nem módosítja, úgy gondoljuk, hogy a spekulációs célú földvásárlások megelőzésére célszerű lenne a dán vagy a svéd modellt alkalmazni, amely közismerten az életvitelszerű helyben lakást, az élethivatásszerű mezőgazdasági tevékenységet és bizonyos szakképesítést is előír. Célszerű lett volna az öröklési kérdésekkel is foglalkozni, hogy ne következhessen be további birtokelaprózódás. Ezzel a közeljövőben mindenképpen kell foglalkoznunk.
