Országgyűlési napló - 1997. évi őszi ülésszak
1997. szeptember 9 (295. szám) - A termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - DR. KERTÉSZ ZOLTÁN (SZDSZ):
78 második, illetőleg harmadik kormánypárti felszólaló részére 10 perc áll rendelkezésre. Az első körben kétperces felszólalásokra nem kerülhet sor. A házbizottság ülésén megállapodás született abban is, hogy a mai napon csak a frakciók képviselői szólalhatnak fel. Kérem, hogy a következő sorrendbe n készüljenek a felszólalásra: Kertész Zoltán úr, a Szabad Demokraták Szövetsége részéről; őt követi Torgyán József, Független Kisgazdapárt; Orosz Sándor, MSZP; Orbán Viktor, Fidesz; Juhász Pál, SZDSZ; Medgyasszay László, MDF; Nacsa János, MSZP; Raskó Györ gy, MDNP. Megadom a szót Kertész Zoltán úrnak, Szabad Demokraták Szövetsége. DR. KERTÉSZ ZOLTÁN (SZDSZ) : Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Képviselőtársaim! Először is szeretném felhívni a figyelmüket egy érdekes jelenségre: a mezőgazdasági bizottságból egy olyan ember mondott véleményt, aki nem volt jelen a bizottsági ülésen. Ettől még a jegyzőkönyvet tanulmányozhatta volna, és gondolom, azt elmondhatta volna - de hogy egészen más dolgokról is beszélt, ezt kicsit furcsának tartom. De hát rá térek a lényegre, hiszen egy nagyon fontos javaslatról van szó. A Szabad Demokraták Szövetsége korábban is és jelenleg is a helyben lakók, a ténylegesen mezőgazdasági tevékenységet folytatók termőföldtulajdonszerzését kívánta eddig is segíteni és kívánja a jövőben is támogatni. Szeretnénk azonban csökkenteni minden spekulációs szándékú termőföldvásárlási lehetőséget. Egyetértünk azzal is, hogy külföldi természetes és jogi személy az EUcsatlakozásig ne szerezhessen termőföldtulajdont. Gondolom, Balsay kép viselő úr, ha ezt tudta volna, talán nem veti fel azt a korábban tett megjegyzését. (Közbeszólások a jobb oldalról.) De miért is váltott ki ez ilyen éles vitákat már a parlamenti tárgyalás előtt? Feltehetőleg azért, mert valóban nagyon fontos kérdésről van szó, hisz a termőföld legfontosabb nemzeti kincsünk, egyik legfontosabb különleges termelőeszközünk, amelynek a területe nem növelhető, az örvendetes beruházások számának növekedésével inkább csökken a területe, hisz ez a megújuló erőforrások, természeti erőforrások alapja, közege. Külön meg kell említenem azt, hogy az ország területének körülbelül 70 százaléka termőföld, összehasonlítva a világátlaggal, ahol ez körülbelül 9 százalék. Ehhez társulnak még a kiváló éghajlati viszonyaink, a magyar emberek köz ismert szorgalma és szakismerete, amit nemzetközi szinten is elismernek. Miért is szükséges a jelenlegi szabályozást módosítani? Az 1994. február hóban tárgyalt törvényjavaslatból érzelmi, indulati irányváltás miatt kicsit félresikerült törvény lett. Nem k ívánok idézni az akkori vezérszónoklatokból, pedig lenne egynéhány érdekesség, sem a választási pártprogramokból, pedig abban is lenne egynéhány érdekesség, hisz valamennyi párt szinte elismerte azt, hogy szükséges lenne, hogy a gazdasági társaságok termőf öldhöz jussanak. De a preambulumból néhány szót, néhány sort mégis idéznem kell. "Az Országgyűlés annak érdekében, hogy a termőföld forgalma és a termőföld mint a jelzálogon alapuló hitelezés biztosítéka a kialakuló új üzemi szervezetek működését hatékonya n elősegítse, a versenyképes mezőgazdasági termelés folytatására alkalmas földbirtokok jöjjenek létre, és a birtokelaprózódások hátrányos következményei a mezőgazdaság tulajdoni szerkezetét ne terheljék - stb. stb. - a következő törvényt alkotja." Kialakul te a valódi termőföldforgalom és földpiac? El kell ismernünk, hogy nem. Így megfelelő földárak sem alakulhattak ki, ami pedig a jelzáloghitelezés biztosítéka lehetne. De versenyképes birtokszerkezet sem alakult ki. De mi történt, kedves képviselőtársaim 1994 júniusáig? Egyik kisebbségi előadó sem tett erről említést, érdekes módon. Addig bárki termőföldet vásárolhatott Magyarországon. Vasárnap este "A hét" műsorában is láthattunk erre példát. Én magam is voltam egy hasonló helyen Zala megyében,
