Országgyűlési napló - 1997. évi őszi ülésszak
1997. szeptember 23 (301. szám) - A Magyar Köztársaság 1996. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - BURÁNY SÁNDOR (MSZP):
742 Az első változás, az első érv, hogy ha megnézzük, mi történt a munka világában, akkor megállapíthatjuk, hogy cs ökkenő reálbérek mellett, de a termelékenység ugrásszerűen nőtt. Ha 1996ot 1989cel összehasonlíthatjuk, akkor azt tapasztaljuk, hogy a termelékenység mintegy 20 százalékkal, drasztikusan, pozitív mértékben növekedett. Ezzel természetesen együtt járt a ga zdaság versenyképességének növekedése is, s nem utolsósorban ennek köszönhető a működő tőke ilyen mértékű beáramlása, amelynek az elmúlt években tanúi lehettünk. A másik: fontos törekvésünk volt, hogy csökkentsük az állam újraelosztó szerepé t. Mi a választások idején olcsó államot ígértünk, márpedig olcsó államot anélkül megvalósítani, hogy ezt az újraelosztó szerepet ne csökkentsük, nem lehet. Arról volt szó, hogy újra kellett gondolnunk a polgár, a gazdaság és az állam viszonyát, és mi arra helyeztük a hangsúlyt, hogy nagyobb önállóságot adunk a polgárnak, a gazdaságnak több lehetőséget, és ezzel párhuzamosan visszaszorítjuk az állam szerepét. Nos, 1994ben a bruttó hazai termék 60,9 százalékát tették ki az állami kiadások, 1996ra ezt siker ült 50,9 százalékra csökkenteni. Két év alatt tehát 10 százalékpont a javulás, tisztelt hölgyeim és uraim, amely nagymértékű javulás, de azt kell mondanom, hogy ezt a tendenciát a jövőben is folytatnunk kell, hiszen ha megnézzük a fejlett országok átlagát, akkor ott ez valahol 40 százalék körül mozog. Természetesen ezt csak fokozatosan lehet megtenni, hiszen a polgár, a vállalkozások világa és az állam közötti szerepek újraértelmezése nem mehet végbe egyetlen év alatt. Az újraelosztó szerep csökkentése mell ett is voltak kiemelt területek. Az idő rövidsége miatt csak egy területet szeretnék ezek sorából kiemelni, ez pedig az agrártámogatások kérdése. Az előirányzat 60,8 milliárd forintot szánt erre a célra, de ha megnézzük a módosító előirányzatot, amely 69 m illiárd forintot tett ki, akkor is azt tapasztaljuk, hogy 1996ban ténylegesen 72,3 milliárdot fordítottunk ezekre a célokra. Döntően mezőgazdasági és élelmiszeripari exporttámogatásra, valamint reorganizációs támogatásra mentek ezek a pénzek. Tudjuk, hog y ez kis lépés a mezőgazdaság válságának kezelésére, de egy fontos lépés. Idő hiányában nem térek ki azokra a törvényekre, amelyek jelenleg az Országgyűlés asztalán fekszenek és a jövőt alapozzák meg a mezőgazdaság világában. Milyen volt ennek a stabilizác iós politikának a gazdaságra gyakorolt hatása? Nos, a rekordok könyvében, azt hiszem, az egyik fejezet a Budapesti Értéktőzsde lesz, ha 1996ot nézzük. A Budapesti Értéktőzsdén elképesztő forgalomnövekedés következett be. 1996ban a forgalom többszöröse vo lt a korábbiaknak, és a Budapesti Értéktőzsde indexe egyetlen év alatt háromszorosára nőtt, tehát 300 százalékos volt a bővülés. A másik gazdaságra gyakorolt hatás, amit szeretnék megemlíteni, az pedig az, hogy túljutottunk a stabilizációs csomag inflációg yorsító hatásán. Az igaz, hogy 1996 első hónapjaiban az infláció üteme nagyobb volt, mint amit mi szerettünk volna és terveztünk, de főleg az év második felében ez örvendetes csökkenésnek indult, és ha megnézzük 1996 és 1995 decemberét, akkor azt tapasztal juk, hogy 9 százalékponttal sikerült csökkenteni az infláció mértékét. Nézzük meg, tisztelt hölgyeim és uraim, hogy a vállalkozások számára milyen hatást gyakorolt ez a gazdaságpolitika. Ezzel kapcsolatban szeretnék egy megjegyzést tenni. Évek óta ismert t ény az, hogy elsősorban az egyéni vállalkozók között egyfelől sok a kényszervállalkozó, akit munkáltatójuk kényszerít vállalkozási formába, másfelől a vállalkozások világában nagyon sok évek óta nem működő, felszámolás alatt lévő vállalkozás van, amelyet a statisztikák évről évre tartalmaznak, de a tényleges gazdasági vérkeringésben nem vesznek részt. Nos, 1996ban a jogszabályok szigorodásával a munkáltatók munkavállalókra kényszerített vállalkozói szerepét sikerült visszaszorítani, és ennek, valamint más szigorító intézkedéseknek a következtében elmondhatjuk, hogy tagadhatatlan, hogy az egyéni vállalkozások száma 791 ezerről 745 ezer vállalkozásra csökkent. De ugyanakkor azt is el kell mondanunk, hogy más társasági formákban viszont örvendetes javulás köve tkezett be. A betéti társaságok '95ben 107 ezerre tehető számával szemben 1996ban már 127 ezer volt az ilyen formában működő vállalkozások száma. Ha pedig a kft.k
