Országgyűlési napló - 1997. évi őszi ülésszak
1997. szeptember 23 (301. szám) - A Magyar Köztársaság 1996. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Áder János): - VARGA MIHÁLY, a költségvetési és pénzügyi bizottság kisebbségi véleményének előadója:
724 A költségvetés pozitív alakulása nemcsak a nemzetközi pénzügyi megítélésünket javította, hanem jelentősen hozzájárult a magas belföldi kamatok csökkentéséhez, a folyó fizetési mérleg nagy mértékű javításához. Az elért eredmények stabil alapot jelentenek a meginduló gazdasági növekedéshez, mert kedvező hatást gyakorolnak a vállalkozások jövedelmezősé gére. A korábbi egyensúlyi gondok mindezek alapján kezelhetővé váltak, a kialakított, alkalmazott monetáris politika a gazdasági növekedés mellett jól szolgálja az infláció csillapítását is. Tisztelt Országgyűlés! A bizottság tagjai, megismerve a '96. évi költségvetés végrehajtásáról szóló beszámolót, annak számvevőszéki vizsgálatáról készült jelentést, azokat a szóbeli kiegészítésekkel együtt megvitatta, és úgy határozott, hogy támogatja az általános vitára bocsátást. A döntést 17 kormánypárti képviselő eg yhangúlag támogatta, 3 ellenzéki képviselőtársunk tartózkodott, ami költségvetési ügyekben inkább elismerést, mintsem elmarasztalást jelent. Mindezek alapján javasolom tisztelt képviselőtársaimnak, hogy a beterjesztett törvényjavaslatot vitassuk meg, majd fogadjuk el. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiból.) ELNÖK (dr. Áder János) : Megadom a szót Varga Mihálynak, aki a költségvetési bizottság ülésén megfogalmazódott kisebbségi véleményt ismerteti. VARGA MIHÁLY , a költségvetési és pénzügyi bi zottság kisebbségi véleményének előadója : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Mielőtt ismertetném a bizottság kisebbségi álláspontját, annyit azért hadd tegyek hozzá elöljáróban, hogy ha mindazok az érvek, amelyek itt a bizo ttság többségi álláspontjaként elhangzottak, elhangzottak volna a bizottság ülésén, akkor, azt hiszem, talán ott is konstruktívabb vitát tudtunk folytatni, aminek a végén talán meggyőztek volna minket a többségi álláspont képviselői, hogy nincs szükség kis ebbségi véleményre. Nem így történt, és most azt szeretném ismertetni, hogy a bizottság magyar demokrata fórumos, kisgazdapárti és fideszes képviselői miért a "tartózkodás" mellett foglaltak állást, miért nem támogatták a beterjesztett törvényjavaslatot. Véleményük bizottsági megfogalmazásánál elsősorban az Állami Számvevőszék véleményére támaszkodtunk. Kétségtelen tény, hogy az Állami Számvevőszék is úgy ítélte meg, hogy a beterjesztett zárszámadás a korábbi évek színvonalához képest némi javulást mutat. Ha azonban valaki fellapozza az Állami Számvevőszék véleményét, az mindjárt azzal kezdődik: az Állami Számvevőszék ebben az esztendőben sem kapta meg időben a zárszámadási törvényjavaslatot, ezért rendkívül szűk idő állt az intézmény rendelkezésére, hogy e zt az anyagot véleményezze. A bizottság kisebbségi véleménye elsősorban három témakör kapcsán fogalmazódott meg. Az egyik a már korábban itt elhangzott elkülönített állami pénzalapok felszámolásának az ügye. A korábban működő 29 elkülönített állami pénzala p közül 1996ban már csak 5 folytatta a működését, a 29ből 19 beépült valamelyik minisztérium költségvetési fejezetébe, 5 összevonásra került - és egy alapként működött tovább , egy pedig megszűnt és nem működik. Azt hiszem, ezzel önmagában még nem is vo lna gond, hiszen valamennyi ellenzéki képviselő támogatta az elkülönített állami pénzalapok körének a szűkítését. A baj, azt hiszem, ott van, amit az Állami Számvevőszék úgy fogalmaz meg, hogy a kormány nem számolt be ezeknek az alapoknak a gazdálkodásáról , nem készített vagyonmérleget, nem számolt be az Országgyűlésnek arról, hogy ezek az alapok milyen eszközzel, milyen követelésekkel és kinnlevőségekkel zárták a működésüket. Ráadásul a kormány 1996. január 1jei hatállyal szüntette meg ezeket az alapokat, ami azt jelentette, hogy az 1995ös zárszámadásban még nem kaptunk erről beszámolót, és furcsa módon az 1996osban sem kaptunk beszámolót ezekről az alapokról, az Országgyűlés tehát nem tud felelősségteljesen dönteni abban a kérdésben, hogy ezek az alapok milyen módon szűntek meg. Továbbá ezekről az alapokról nem készült hiteles zárómérleg, nem készült egy könyvvizsgálói jelentés, csak azokról az alapokról született ez meg, amelyek tovább működtek. A megszűnő alapok
