Országgyűlési napló - 1997. évi őszi ülésszak
1997. szeptember 22 (300. szám) - A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - AKAR LÁSZLÓ pénzügyminisztériumi államtitkár: - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - DÖGEI IMRE (FKGP):
685 AKAR LÁSZLÓ pénzügyminisztériumi államtitkár : Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! A kormány támogatja az önálló képviselői törvényjavaslatban foglaltak elfogadását. K öszönöm figyelmüket. (Taps.) ELNÖK (dr. Gál Zoltán) : Tisztelt Országgyűlés! Két képviselőtársunk jelezte írásban hozzászólási szándékát, de közülük csak egy van jelen. Megadom a szót Dögei Imre képviselő úrnak, Független Kisgazdapárt. DÖGEI IMRE (FKGP) : Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A közelmúltban több törvényjavaslat benyújtására került sor, amelyek a személyi jövedelemadó rendezésére vonatkoznak. Az egyik ezek közül a T/4639. számú önálló képviselői indítvány, amelyet három MSZPs k épviselő terjesztett elő, közöttük szerepel Buzás Sándor képviselőtársam is. A javaslat a mezőgazdasági őstermelő meghatározásával foglalkozik, és ezzel összefüggésben azzal, hogy mit kell érteni saját gazdaság alatt. Sajnálatos tény, hogy az úgynevezett s aját gazdaságok hazánkban egyre jobban elsorvadnak. A nemzetgazdaság alapját képező falusi kisárutermelés katasztrofális állapotba került. Folyamatosan csökken az állatállomány, ami a közeljövőben még az élelmiszerellátást is jelentős mértékben megnehezít i. Egyre több az elhanyagolt, műveletlen földterület, tehát a magyar élelmiszerellátás a korábbi évekhez viszonyítva tovább romlott. Mindezek következtében a mezőgazdaságban dolgozóknak, az őstermelőknek, a saját gazdaságban tevékenykedőknek egyre csökken a jövedelme, és ezért is egyre nagyobb számban számolják fel gazdaságaikat. A javaslat a személyi jövedelemadóról szóló törvény módosítását tervezi. Ezzel összefüggésben az a kérdés merül fel, hogy miképpen lehet a nem létező jövedelmekre jövedelemadót ki vetni. Jövedelem nélküli jövedelemről van ugyanis szó sok esetben azért, mert a magángazdálkodók, a mezőgazdasági kistermelők jövedelme nem növekszik, megélhetési feltételeik romlanak, mert a gazdálkodásukhoz szükséges feltételeket az állam nem biztosítja. Példa erre a búzaár alacsony értéke és a bekerülési költség óriási emelkedése. Ez mind jövedelemkiesést jelent. A fentiek miatt a parlamentnek inkább olyan törvényjavaslatokkal kellene foglalkoznia - természetesen evvel is , amelyek e helyzet megszünteté sével kapcsolatosak, olyanokkal, amelyek célja az, hogy az őstermelők, a gazdálkodók olyan feltételek között végezzék termelőmunkájukat, amelyek számukra valóban jövedelmet biztosítanak. Ennek a jövedelemnek elegendőnek kell lenni ahhoz, hogy önmagukat, cs aládjukat megfelelő színvonalon tartsák, és eleget tudjanak tenni az állammal szembeni kötelezettségeiknek, vagyis megfelelő jövedelemmel rendelkezzenek ahhoz, hogy abból adót is fizessenek. A magyar nép ősidők óta tisztában volt avval, hogy adót fizetni k ell, hiszen az állam abból tudja fedezni azokat a kiadásokat, amelyek rá tartoznak - pillanatnyilag ez a helyzet nem áll fenn , és még inkább fejlesztést is tudjanak a jövedelmekből indítani - jelenleg ez lehetetlen. A javaslat termeltetési szerződésekkel és azzal kapcsolatos hitelekkel függ össze. Ezzel kapcsolatosan meg kell jegyezni, hogy az ilyen szerződések alanyai között nincs egyenlőség. A mezőgazdasági kistermelők kiszolgáltatott helyzetben vannak. Jól példázza ezt az a számtalan eset, amelynek sor án például az állatnevelésre, illetőleg hizlalásra vonatkozó szerződéseket létrehozó termelők teljesítéseit a megrendelő nem fogadta el, vagy nem a szerződésben megállapított árat biztosította. Országos felháborodást keltett a szekszárdi húskombinát ilyen jellegű ügye is. A termelők kiszolgáltatott helyzetben vannak. Sok esetben még a szerződés alapján nekik járó jövedelemhez sem jutnak hozzá. Számtalan olyan eset van, hogy a termelőknek bírósághoz kell fordulni, hogy a pénzüket megkapják, és ez sajnos nem mindig jár sikerrel. És ennek következtében a
