Országgyűlési napló - 1997. évi őszi ülésszak
1997. szeptember 22 (300. szám) - A Magyar Televízió Közalapítvány Kuratóriumának 1996. március 1. és 1997. március 10. közötti tevékenységéről szóló beszámoló, valamint a Magyar Televízió Közalapítvány Kuratóriumának 1996. március 1. és 1997. március 10. közötti tevékenységéről szóló... - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - FRANCZ REZSŐ, a költségvetési és pénzügyi bizottság előadója:
666 Tisztelt Országgyűlés! E három napirendi pont, a médiaközalapítványok beszámolójának tárgyalása során képviselőtársaimmal az alapítástól az ez év március elejéig terjedő időszakban végzett munkát vizsgáljuk, és majd az Országgyűlés határozatával értékeljük. Azonban nem függetleníthetjük magunkat attól a ténytől, hogy a jelenlegi gondok logikusan az elmúlt időszakban történtekben vagy éppen a meg nem történtekben gyökereznek. A költségvetési és pénzügyi bizottság értelemszerűen elsősorban a közmédi a finanszírozása felől közelíti meg a napirenden szereplő témát. A médiatörvényben az áll, hogy ezek gazdálkodásának ésszerűségéért a kuratóriumok felelnek. Előrebocsátva, hogy a bizottság mind a három beszámolót általános vitára alkalmasnak találta, és ép pen ez történik most, mégis ide kívánkozik a kérdés: vajon a beszámolókban vizsgált időszakban minden lehetséges eszközt kimerítetteke a kuratóriumok, hogy racionális és reális üzleti tervvel kezdjék a részvénytársaságok az 1997es évet? Az a tény ugyanis , hogy nem korábban, hanem csak a folyó pénzügyi év közepén tűzték napirendre és bocsátották szavazásra ezeket az üzleti terveket, legalábbis azt sejteti, hogy a közalapítványok kuratóriumai mint tulajdonosok nem mindenben látták el maradéktalanul a felada tukat. Csakhogy ennek súlyos következményei lehetnek a felügyeletükre bízott és a közvagyonnal gazdálkodó részvénytársaságok médiapiaci esélyeit illetően. És ne felejtsük el: a rádiózásról és a televíziózásról szóló törvény értelmében még a közszolgálati f eladatokat ellátó média részvénytársaságoknak is piaci viszonyok között, rentábilisan kell működniük. Gazdálkodásukat tekintve semmivel sem eshetnek különlegesebb elbírálás alá, mint bármelyik másik gazdálkodó a piacon. Fontosabbak ezek a kérdések, mint go ndolnánk. A sajtóból már értesülhettünk róla, hogy valamennyi közszolgálati részvénytársaság benyújtotta igényét a '98as évi költségvetési támogatás iránt, különböző címeken. Ezeknek az igényeknek az elbírálásakor minden bizonnyal az is sokat nyom majd a latban, hogy mit tettek maguk a közszolgálati médiumok és tulajdonosaik, a közalapítványok annak érdekében, hogy a média részvénytársaságok finanszírozási problémái megoldódjanak. A benyújtott beszámolók erre vonatkozóan igen kevés információval szolgálnak . Különösen így van ez a Magyar Televízió Részvénytársaság gazdálkodását illetően. A Magyar Televízióval kapcsolatban valahogy az az ember érzése, mintha megállt volna fölötte az idő, miközben a világ, a médiavilág is elrohan mellette. Nincs nap, hogy ne k özölne a sajtó újabb és újabb tévés botrányokat, hol húszmillió forintos menedzservégkielégítésről, hol arról, hogy a Magyar Televízió Részvénytársaság elnöke egyszerűen átírja a gazdasági társaságról szóló törvény passzusait, amennyiben megkérdőjelezi a felügyelőbizottság kompetenciáját az rt. ellenőrzésében. És mindezekben nem a sajtó a felelős, ebben, ugye, egyetérthetünk. Mindeközben eltelt egy év a részvénytársaság megalakulása óta, és a Magyar Televíziónak egyetlen érvényes szabályzata sincs. A mai n apig az 1994ben elfogadott szervezeti és működési szabályzat a hatályos. A rádiózásról és a televíziózásról szóló törvény előírásai ellenére a mai napig nem készült el és nincs hatályban az MTV közszolgálati, műsorszolgálati szabályzata, valamint az archi válási szabályzat. Az üzleti terv viszontagságairól már beszéltem, a kontroll lehetőségeiről, illetve lehetetlenségéről is, a felügyelőbizottság státuszának megkérdőjelezése és a közalapítvány kuratóriumi elnökségének leszavazásáról az üzleti terv kapcsán. Ha úgy tesszük fel a kérdést, hogy milyen munkát végzett a beszámolási időszakban a Magyar Televízió Közalapítvány Kuratóriuma, felemás válasz adható. Tulajdonosi, felügyeleti szempontból az MTV Részvénytársaság költségvetésének, gazdálkodásának ellenőrzé sét illetően ez a munka mindenképpen hagy kívánnivalót maga után. Sajnos, nagyon is megfogható bizonyítékul szolgál erre a Magyar Televízió Részvénytársaság jelenlegi pénzügyi, szervezeti, morális állapota, az egyértelműen érzékelhető felkészületlensége a piaci versenyre. Pedig nem lehet elégszer hangsúlyozni: a Magyar Televízió valamennyiünk vagyonát, a köz pénzét viszi a vásárra, tehát fokozott a felelőssége a kezelésben.
