Országgyűlési napló - 1997. évi őszi ülésszak
1997. szeptember 22 (300. szám) - A Magyar Televízió Közalapítvány Kuratóriumának 1996. március 1. és 1997. március 10. közötti tevékenységéről szóló beszámoló, valamint a Magyar Televízió Közalapítvány Kuratóriumának 1996. március 1. és 1997. március 10. közötti tevékenységéről szóló... - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - KOVÁCS ANDRÁS, a Magyar Televízió Közalapítvány Kuratóriumának elnöke, a napirendi pont előadója:
660 problémákkal, amelyek a Magyar Televízió körül ebben a periódusban előfordultak, amelyekkel foglalkozott a sajtó is. Ezért többször kért kiegészítést, információt; a legutóbbit most adtuk néhán y napja. Amit el szeretnék mondani, az érinti az önök munkáját, tehát tulajdonképpen nem törvényjavaslat vagy ilyesmi, de mégis figyelemfelhívás alapjában véve két kérdésre. Az egyik: meggyőződésem, hogy azok a viták, amelyek a Magyar Televízió működésével kapcsolatosak, részben összefüggenek magának a törvénynek bizonyos ellentmondásaival. A kulturális bizottság nagyon helyesen éppen a mostani határozati javaslatban is felhívja a kuratórium és az elnökség figyelmét, hogy gyakorolja tulajdonosi jogait. Itt az az ellentmondás van, hogy ezek a tulajdonosi jogok igen korlátozottak. Ugyanakkor a felelősség meg a miénk. Mondok egy példát: mi, az alapítvány, a kuratórium, tulajdonosa a Magyar Televíziónak, amely műsort ad. A tulajdonosnak nincs joga beleszólni a m űsorba, tehát abba, amiért az egész intézmény van. Nincs joga beleszólni abba, hogy ez milyen szervezetben működik, és nincs joga beleszólni a személyi kérdésekbe. Nem azt mondom, és isten őrizzen, hogy az elnökség vagy a kuratórium ezekbe a dolgokba beles zólhasson, tehát nem azt kívánnám, hogy úgy módosuljon a törvény. Azonban arra fölhívnám a figyelmet a részletek nélkül, hogy ez a módosítás, a kuratórium, a részvénytársaság működésének módosítása nem politikai kérdés - mint ahogy az elmúlt hetekben egy p olitikai csetepaté alakult ekörül ki , hanem egyszerűen szakmai kérdés; tehát, hogy hogyan működhet hatékonyan egy részvénytársaság, és hogyan működhet hatékonyan egy tulajdonosi szervezet. Úgy fogalmaznám, hogy a kuratóriumból tulajdonosi szervezetet kel lene csinálni, és ezt mi, kurátorok, akik ezzel meg vagyunk bízva, próbáljuk csinálni, de azt hiszem, hogy a törvénynek bizonyos módosítása szükséges. Egyébként ebben a márciusban megfogalmazott jelentésben is szerepel ez a kérdés, tehát ez nem egy új ötle t, hanem ez a kuratórium tevékenységének most már másfél éves tapasztalata által kiváltott reagálás. (19.40) A másik kérdés - és ennek sajnálatos aktualitása van, a jelentés elég bőven foglalkozik ezzel is , hogy a múlt évben a költségvetési törvény körül belül 5 milliót vont el a Magyar Televíziótól. Ez tavaly nem volt tragikus, mert ugyanakkor a törvénymódosítás lehetővé tette a reklámkorlátozások elhalasztását szeptemberig, így tehát az, ami elment itt, bizonyos mértékig visszajött - valószínű, hogy viss zajött. Sajnos az új költségvetési törvény előkészítése során azzal találkoztunk, hogy a Pénzügyminisztérium például újra el akar vonni a Magyar Televíziótól 3 milliárdot, részben csökkenteni akarja a törvényben 40 százalékos részesedését az előfizetési dí jakból 10 százalékkal - ez körülbelül 1,5 és 1,8 milliárd körüli összeg , ezenkívül, azt hiszem, körülbelül 1 milliárdot, 1 milliárdnál többet el akar vonni a sugárzási díj fedezéséből. Ha ezt összeadom, akkor ez körülbelül 3 milliárd. Most azonban már ni ncs semmi lehetőség arra, hogy a Magyar Televízió többet reklámozzon, hiszen a kereskedelmi adók elindulásával a reklám lehetősége, még ha a törvény nem is írná elő, akkor is erősen csökken. Itt a probléma a következő: miután elindul két kereskedelmi adó, sőt, mint az újságban lehetett olvasni, a harmadik pályázó is elindít egy kereskedelmi adót, ami várhatóan, mondjuk, nagyobb közönséghez jut el, mint az a kis adó, amelyet megvásároltak, tehát van három erős kereskedelmi adó, és lesz a Magyar Televízió eze n a piacon; kénytelenek osztozkodni ebből a reklámösszegből. A legoptimistább jóslatok sem ígérnek többet annál, mint hogy, mondjuk, 40 százalékát megőrzi esetleg a következő évben a reklámnak. Így tehát van egy kétcsatornás Magyar Televízió, amelyiknek eg yik csatornája ráadásul fölmegy a műholdra, ahol a reklámlehetőség minimális. Az összes reklámlehetőséget a TV1en kell realizálni, úgyhogy nagyon félő az, amit ebben a jelentésben már tavaly írtunk, hogy a Magyar Televízió,
