Országgyűlési napló - 1997. évi őszi ülésszak
1997. szeptember 22 (300. szám) - Bejelentés a KDNP képviselői csatlakozásról szóló alkotmány- és igazságügyi bizottsági eseti állásfoglalásáról - Az ülés napirendjének elfogadása - A Magyar Köztársaság alkotmányának módosításáról szóló törvényjavaslat; az országgyűlési képviselők választásáról szóló 1989. évi XXXIV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat; az országos népszavazásról és népi kezdeményezésről szóló törvényjava... - ELNÖK (dr. Áder János): - DR. TROMBITÁS ZOLTÁN (Fidesz):
652 Azt gondolom, ennek egyszer már véget kellene vetni, hogy az utolsó pillanatok ig mindig eltolni ezeket a változtatásokat, mert ezek rengeteg aktuálpolitikai lehetőséget visznek bele egy olyan törvényjavaslatba, mint a választási törvény. Sok képviselőtársam hangoztatott már ezzel kapcsolatban olyan nézeteket, amelyekkel egyet tudok érteni, hogy bizony a stabilitást meg kell adni a választójogi törvénynek. (19.00) És minden parlament életében valamilyen garanciákat kellene adni arra, hogy ilyen későn ne születhessen meg a választójogi törvény módosítása, mint ahogy most születik. De h a már egyszer ez az utolsó - és reményeink szerint utolsó, amit most tárgyalunk ebben a ciklusban , ezek után már ne kerüljön be. A belügyminiszter úr a törvényjavaslat ismertetésekor szintén felcsillantotta azt a lehetőséget, igaz, hogy most ezt a törvén yjavaslatot tárgyaljuk, de tulajdonképpen a kormány már készülődik egy újabb javaslattal, amellyel ezt a most meghozott törvényt nemsokára megint módosítani fogjuk a választások előtt. Ez számomra teljesen elképesztő és megdöbbentő dolog! Úgyhogy én szeret ném lebeszélni arról a kormánykoalíciót, hogy ezekben az utolsó pillanatokban már ne készüljenek, tehát ez legyen tényleg az utolsó utáni pillanat, amelyben most egy törvénymódosítás történik, ne módosítsák már tovább a választójogi törvényjavaslatot. A vá lasztójogi törvényjavaslattal kapcsolatban egy másik problémakör, amellyel többen foglalkoztak: ez a kapcsolt és a közös listák esete. Azt hiszem, már mindenkinek a fejében teljesen összekeveredhetett, hogy itt körülbelül mi is a valós helyzet, és mi a ben yújtott javaslat, mi a jelenlegi törvényben megfogalmazott helyzet. A történet onnan indul, hogy valamikor a '89es választójogi törvény megalkotásakor 4 százalékban határozta meg akkor a parlament a bejutási küszöböt, és akkor a törvényből nem volt egyért elmű, hogy a kapcsolt, illetve a közös listák esetén milyen eljárási módot kell követni. Emlékszünk arra, hogy akkor, 1990 márciusában két, a parlamentbe végül is be nem került párt - a Vállalkozók Pártja és a Magyar Néppárt - kapcsolni kívánta a listáit, illetve, azt hiszem, kapcsolta is, de nem kerültek be a parlamentbe, tehát ilyen szempontból nem bírt jelentőséggel a kérdés. De a Legfelsőbb Bíróság ezzel kapcsolatban hozott egy döntést, amelyben a törvényt értelmezve kimondta, hogy a kapcsolt listák ese tében a pártoknak különkülön el kell érniük ezt a 4 százalékot. Tehát a magyar joggyakorlatban erre végül is már volt megfelelő megoldás, ha a törvényből nem is fakadt. Azzal én egyébként teljesen egyetértek, ha a törvény nem mondja ki ezt megfelelően, ak kor ezt mondja ki, és ne egy esetleges bírósági értelmezésre kelljen hagyatkoznunk. Ez természetesen helyes, de eddig sem kellett bizonytalanságban lennünk, hiszen volt érvényes szabályozása és értelmezése ennek a kérdéskörnek. A parlament 1993ban felemel te a 4 százalékos küszöböt 5 százalékra, és behozta azt a plusz szabályt, amely a közös listák esetén kivédte azt a lehetőséget, hogy különböző kisebb pártok összeállva - mert ez addig nem volt szabályozva - együtt érjék el az 5 százalékot, és ezzel atomiz álódjon a magyar parlament, méghozzá az egyik legszigorúbb szabállyal. Hogy csak egy szomszédos példát hozzak, Szlovákiában két párt esetén 7 százalék, három vagy több párt esetében 8 százalék a közös lista állításának a követelménye, tehát 8 százalékot ke ll három vagy több pártnak elérnie ahhoz, hogy bejusson a parlamentbe. Magyarországon ehhez egyértelműen 5, 10 és 15 százalék adódik. Más országban ilyen szigorú szabályról nem tudok. Lehet, hogy még van rá példa, de hirtelen nem tudok mondani példát rá, c sak ennél gyengébbek vannak. Ha jól tudom, a lengyel szabályozás is 8 százalékot tesz kötelezővé több párt közös indulása esetén. Egy pártnak Lengyelországban is szintén 5 százalék a határ. Tehát - azt gondolom - ez megfelelő és igen szigorú szabályozá s, és a nemzetközi példákat tekintve az ennél sokkal kisebb, szigorúbb szabályok is megakadályozták azt, hogy atomizálódjanak azok a parlamentek, ahol ezeket a szabályokat hozták.
