Országgyűlési napló - 1997. évi őszi ülésszak
1997. szeptember 22 (300. szám) - Bejelentés a KDNP képviselői csatlakozásról szóló alkotmány- és igazságügyi bizottsági eseti állásfoglalásáról - Az ülés napirendjének elfogadása - A Magyar Köztársaság alkotmányának módosításáról szóló törvényjavaslat; az országgyűlési képviselők választásáról szóló 1989. évi XXXIV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat; az országos népszavazásról és népi kezdeményezésről szóló törvényjava... - ELNÖK (dr. Áder János): - DR. TORGYÁN JÓZSEF (FKGP): - ELNÖK (dr. Áder János): - DR. BIHARI MIHÁLY (MSZP):
643 kezdeményezésről szóló törvény módosítása, az országgyűlési képviselők választásáról szóló és a választási eljárásról szóló törvény módosítása . Ezeknek az általános vitája zajlik. Nem azért ismétlem meg ezt, mintha tisztelt képviselőtársaim nem lennének ezzel tisztában, csak az előző hozzászólást hallgatva - nem a kétperceseket - az volt a benyomásom, hogy már előreszaladtunk, és a részletes vit a zajlik, hiszen az egyes konkrét benyújtott módosító indítványok indokolása zajlott. Persze ez nem baj, mert egy ponton túl szétválaszthatatlanok az általános, elvi jellegű kérdések, javaslatok és az azokhoz kapcsolódó indítványok. Azt gondolom, hogy a mó dosító indítványokról folytatandó vitában el lehet mondani akár a Független Kisgazdapárt által benyújtott módosító indítványról is az észrevételeket, tehát van még idő. Azt gondolom azonban, hogy érdemes ennek a négy törvényjavaslatnak az általános kérdése iről is szólni. A négy törvényjavaslatból - mint köztudott - kettő teljesen új törvény lesz, az egyik a népszavazásról és népi kezdeményezésről szóló törvény, a másik pedig a választási eljárásról szóló törvény. Elnézést, hogy nem emlékszem pontosan név sz erint, egyik képviselőtársam már az elmúlt alkalommal elmondotta, amikor Torgyán József arról beszélt, hogy az országgyűlési képviselők választásáról szóló törvény 98 százalékos módosítására kerül sor, hogy arról van szó, hogy az országgyűlési képviselők v álasztásáról szóló törvényből átkerülnek a rendelkezések - azt hiszem, Szigethy István képviselőtársam mondta ezt a múlt alkalommal - a választási eljárásról szóló törvénybe, és ezért szűkül le az országgyűlési képviselők választásáról szóló törvény, de ug yanígy a most napirenden ugyan nem szereplő önkormányzati képviselők választásáról szóló törvény is. Tehát nem gyökeres változásról, hanem átstrukturálódásról van szó, miután egymással összefüggő, remélhetőleg stabil közjogi törvényi rendszer alakul ki, am ennyiben a parlament elfogadja a választásokkal kapcsolatban mind az alkotmány módosítását, mind az országgyűlési képviselők választására vonatkozó törvényt, mind pedig a választási eljárási törvényt. Ennek a jelentőségét az adja, hogy így tulajdonképpen e gy háromszintű stabil törvénykezés és törvénycsomag jön létre. Az alkotmányban benne maradnak az alapvető alkotmányos garanciát jelentő rendelkezések, a választójog általánosságára, közvetlenségére, titkosságára vonatkozó szabályok, és az úgynevezett anyag i jogi választási törvényekbe kerülnek bele a különös szabályok, amelyek eltérnek az országgyűlési képviselők választása, az önkormányzati képviselők választása, a nemzetiségi képviselők választása stb. kapcsán, vagy még esetleg más tárgykörben születő vál asztások kapcsán. És lesz egy stabil eljárási törvény, amely mindegyik választásra egységesen vonatkozik, részben rugalmasan alakítható és változtatható anélkül, hogy az anyagi jogi szabályokat állandóan változtatni kellene, esetleg magát az alkotmányt kel lene változtatni. Azt gondolom, ez egy korszerű szabályozási mód, és ráadásul hosszú távra stabilizálná a választási rendszerre vonatkozó törvényeket. Ez adja véleményem szerint ezeknek az egymással összefüggő törvényeknek a jelentőségét, és csak együtt le het ezeket vizsgálni és elemezni. Mint ahogy időben is együtt kell elemezni ezeknek a törvényeknek az alakulását. Salamon László képviselőtársam kitért arra - és ez tényszerűen igaz , hogy az 1997. július 15én kihirdetett LXIX. számú, alkotmányt módosító törvény már a választásokat illetően bizonyos változásokat hozott, itt nem lényegeset. Lényegileg csak a köztársasági elnök jogkörévé és feladatává tette az országgyűlési és az önkormányzati képviselői választások, valamint a népszavazás időpontjának a ki tűzését. Jelentősebben változtatta, kétségtelen tény, ez a nyári alkotmánymódosítás a népszavazással kapcsolatos témákat. Ott hat témakörben előre szabályozott abban az értelemben, hogy kiegészülne ezt a hat témakört érintő szabályozás a most tárgyalás ala tt levő, átfogó, új népszavazási törvény rendelkezéseivel. Tehát mind időben, mind pedig hierarchikusan egymással összefüggő törvénycsomagról van szó. Az egy szerencsétlen dolog, hogy a megindult népszavazási kezdeményezések éppen ebben az időszakban érik el a törvényalkotásnak ezt a folyamatát, jogi vitákra adnak okot, illetve olyan rendelkezések is hatályban vannak még - vagy lyukak vannak a törvényben , amelyeket egy jövőre
