Országgyűlési napló - 1997. évi őszi ülésszak
1997. szeptember 22 (300. szám) - Bejelentés a KDNP képviselői csatlakozásról szóló alkotmány- és igazságügyi bizottsági eseti állásfoglalásáról - Az ülés napirendjének elfogadása - A Magyar Köztársaság alkotmányának módosításáról szóló törvényjavaslat; az országgyűlési képviselők választásáról szóló 1989. évi XXXIV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat; az országos népszavazásról és népi kezdeményezésről szóló törvényjava... - ELNÖK (dr. Áder János): - DR. TORGYÁN JÓZSEF (FKGP):
636 E probléma kapcsán az érdemi rendezést illetően csak annyit: ha az állampolgári kezdeményezésű népszavazást a kormány vagy más, az állampolgá rok erre jogosított körén kívül eső alkotmányos tényező úgynevezett megelőzéssel meghiúsíthatja, az a népszavazási intézmény halálát jelentené a valóságban. Végül legyen szabad szólnom a hatályba léptetésről szóló 21. §ról. Tudom, hogy az aktuális népszav azási kérdéseket illetően a pártok frakciói politikai egyetértésre jutottak arra nézve, hogy milyen szabályok alkalmazására kerüljön sor a konkrét esetekben. Mégis nagyvonalúnak tartom a hatályba léptetés szabályának kurtaságát más kezdeményezések regulari zációja szempontjából. Folyamatban levő kezdeményezéseknél ugyanis különféle problémák merülhetnek fel, amit a javaslatban szereplő egy mondattal nem lehet rendezni, márpedig a szabályozásnak elvi szintűnek kell lenni, elvi szinten kell megfogalmazódnia. É s az, hogy a két - a közvéleményt ma foglalkoztató - népszavazási kérdésben az alkalmazandó jogszabályok hatályát illetően van is konszenzus a pártok között, még nem menthet fel minket az elvi igényű szabályozás követelménye alól. Tisztelt Képviselőtársaim ! Néhány, kifejezetten jogi természetű problémán keresztül kívántam érzékeltetni az alkotmányos szabályozás és a törvényjavaslat egymáshoz viszonyított egyenetlenségeit, illetve a törvényjavaslat néhány szakmai hibáját, anélkül, hogy az egyes kérdések poli tikai vonatkozásaiban elmélyültem volna. Remélem, hogy ezzel sikerül előmozdítanom olyan szakmai megoldásokat, melyek a joghézagok, ellentmondások kiküszöbölésével elkerülhető jövőbeli vitáktól kímélnek majd meg bennünket. Remélem azt is, hogy sikerül soku kat meggyőzni az átgondolt, körültekintő és konszenzuson alapuló törvényalkotás előnyei felől, hogy a jövőben ne legyen szükség arra, hogy egykét hónapos alkotmányos szabályozást újólag módosítgatni, javítgatni kelljen. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. ( Szórványos taps.) ELNÖK (dr. Áder János) : Soron következik Torgyán József képviselő úr, a Független Kisgazdapárt részéről; őt követi Bihari Mihály, Magyar Szocialista Párt. Megadom a szót Torgyán József képviselő úrnak. DR. TORGYÁN JÓZSEF (FKGP) : Köszönöm a szót, elnök úr. Igen tisztelt Képviselőtársaim! Az országgyűlési képviselők választásáról szóló törvény általános indokolását az előterjesztő akként adta elő, hogy rámutatott arra, miszerint sem a választási küszöb számítása, sem a töredékszavazatok felá ramlása tekintetében a jelenleg hatályos jogszabály nem ad kellő eligazítást, ezért ő - mármint az előterjesztő - tiszta vizet önt a pohárba, és e területen rendet teremt. Ugyanakkor az, aki betekint a mostani módosításra vonatkozó előterjesztésbe, megdöbb enve láthatja, hogy az 5 százalékos küszöb tekintetében eddig fennálló világos rendelkezéseket az előterjesztő elképesztő módon összekuszálja, és egy olyan helyzetet teremt, amikor már végképp nem lehet kiigazodni a választási rendszert illetően. A másik r ögtön szembeötlő hibája a beterjesztésnek a részletes indokolással kapcsolatban jelenik meg. Tudniillik azt mondja a beterjesztő, hogy a jelölt- és listaállítás tekintetében a javaslat egyértelművé teszi a hatályos szabályok kialakításakor egyébként a joga lkotó szándékát is vezérlő úgynevezett "színre szín" elvét. És itt rögtön meg kell állni, mert én magam ugyan - ne vegyék rossz néven, hogy ezzel az Országgyűlés nyilvánossága előtt dicsekszem - mindig eminens diák voltam, de megdöbbentem, amikor a "színre szín" elvével találkoztam az előterjesztőnél, aki ezt egy olyan bevett jogszabályalkotói módszerként tüntette fel, amiről mindenkinek tudnia kellene. Én férfiasan bevallom: erről mit sem tudtam. Rögtön felhívtam a professzor barátaimat, ismerőseimet a jo gi karon - kiderült: ők sem hallottak a "színre szín" elvéről. Ellenben hallottam az ultizó jogászoktól, hogy mi a "színre szín" elve, ami azért, ugye, nem tévesztendő össze a jogalkotással. De ahogyan az ultisoktól megérdeklődtem, mi a "színre szín" elve, kiderült, hogy itt is komoly baj van az előterjesztéssel. Mégpedig azért, mert az előterjesztés nem jelöli meg, hogy mi az adu! És
