Országgyűlési napló - 1997. évi őszi ülésszak
1997. szeptember 17 (299. szám) - A cégnyilvántartásról, a cégnyilvánosságról és a bírósági cégeljárásról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - DR. SZIGETHY ISTVÁN (SZDSZ):
604 Én speciel nem értek egyet azzal, hogy a kamaráknak itt túl nagy szerep jusson, hiszen ha a megvalósulni kívánt rendszert már megvalósultnak képzeljük, akkor a kamaráknál ott van egy számítógép, és ugyanúgy hozzáférhet a törvény erejénél fogva mindenhez, mint ha ő maga vitte volna fel a számítógépre. Ergo: itt valószínűleg csak a Murphy törvénye szerinti hatalmi pozíció megszerzéséről van szó, az általam hangsúlyozott működőképesség vagy praktikusság szempont jából nincs jelentősége. A kamara azon az egy számítógépen keresztül bármilyen adathoz hozzányúlhat. Ugyanakkor hangsúlyoznám azt, hogy a kamarának volna olyan dolga, amit ők nem szívesen emlegetnek fel, hogy jaj, de szeretnék csinálni, de a törvény lehető séget ad rá. Dornbach képviselőtársam utalt arra, hogy bizonyos automatikus törlési lehetőségek is előállnak a törvényben, mégpedig akkor, amikor nem találjuk meg a székhelyét, a személyt, aki a céget jegyezné, ez esetben van a törvényességi felügyelet leh etőségein belül automatikus törlési lehetősége. Ezt általában ki szokta ellenőrizni? Az szokta ellenőrizni, aki eleve kapcsolatban van ezzel a céggel. De ha olyan cégről van szó, amelyiknek nincsen eleve senkivel kapcsolata, csak altatják, és majd egyszer az életben valamire felhasználják, ezen cégek ellenőrzése lenne a kamara feladata. Tekintettel arra, hogy a számítógépében minden adat benne van, egy évben egyszer előáll az a helyzet, hogy ha nincsen éves beszámolója, nincsen mérlegadata valamelyik cégnek , akkor a kamara ezeket szépen ellenőrizhetné. (12.50) Ez viszont feladata lenne a kamarának, hiszen nincs résztvevő, aki ezt máskülönben elvégezné. Tehát sok ilyen ügyben lenne még észrevételem, talán inkább a jövő hétre fogom ezeket halasztani. Én arra s zeretném képviselőtársaim és az itt lévő államtitkár úr figyelmét felhívni, hogy ezen utolsó szempont, ami köré én a beszédemet megpróbáltam köríteni - a működőképesség , ugyanolyan erős szempont maradjon a későbbi tárgyalások folyamán, mint a jogi meg az általam kevésbé tárgyalt része. Természetesen, ahogy a beszédemet kezdtem, nagyon egyetértek mindkét törvénnyel; a másikhoz most nem illik hozzászólni, de mindkét törvénnyel nagyon egyetértek, és azt javaslom képviselőtársaimnak, hogy az ésszerű módosítás ok után azt mihamarabb szavazzuk meg. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormányzó pártok padsoraiban.) ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes) : Szigethy István képviselő úr, kétperces? (Dr. Szigethy István: Nem.) Megadom a szót Szigethy István képviselő úrnak. DR. SZIGETHY ISTVÁN (SZDSZ) : Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A mai vita vége felé néhány általánosabb mondatot szeretnék a törvényről szólni, hiszen kiemelkedően fontos javaslat áll az Országgyűlés előtt. Ez ugyanis az a terület, ahol az igazságszol gáltatás a lehető legközvetlenebbül hat a gazdasági életre, ezen keresztül az ország gazdagságára, valamennyiünk életszínvonalának alapjára. Ebben az összefüggésben kell ezt a törvényjavaslatot tárgyalnunk. Nagyon jó, hogy egy pozitív vita végén vagyunk, l egalábbis a mai napot illetően; a gyors és szakszerű cégbírósági eljárás ugyanis növeli a gazdasági élet jogi biztonságát, másrészről pedig megnehezíti a gazdasági visszaéléseket. Többek között Dornbach Alajos beszélt arról, hogy egy ilyen módosítás gyakor latilag a fantomcégeknek a gazdasági életben való garázdálkodását, visszaéléseit majdnem ki tudja szűrni. Ebben az összefüggésben szeretnék beszélni egy olyan tényezőről, amelyik kapcsolódik a Szász Domokos által felvetett működőképesség kérdéséhez, de biz onyos értelemben kapcsolódik a Bánk Attila által felvetett egyik fontos kérdéshez is, az anyagi feltételek biztosításához. A törvény valóban akkor képes működni, ha ennek a feltételei adottak. Ha fél évvel ezelőtt tárgyaljuk ezt a törvényjavaslatot, állíto m, a vita nagy része arról szólt volna, hogy ez a törvényjavaslat kivitelezhetetlen. Ennek a legfontosabb indoka az lett volna, hogy az ország gazdasági életében kulcsszerepet játszó fővárosban, ahol a gazdasági társaságoknak a jelentős része
