Országgyűlési napló - 1997. évi őszi ülésszak
1997. szeptember 16 (298. szám) - Az országos népszavazás elrendeléséről szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitájának - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - DR. KELEMEN ANDRÁS (MDF):
542 A bővítés ügye nemcsak az új európai biztonsági struktúra megteremtését jelenti, hanem az európai demokratiku s értékek megszilárdítását is a térségünkben. Az MDF Magyarország jövőjét csak a NATO, az EU, a NYEU keretein belül látja biztosítottnak. Ezek olyan intézmények, amely az európai demokratikus értékek szilárd védelmezői. Csatlakozási szándékunk egyik legfőb b oka, hogy le akarunk zárni egy történelmi korszakot, amelyben a Nyugat és a Kelet között őrlődtünk. Demokratikus értékeink, keresztény hagyományaink gyakran veszélybe kerültek. A történelmi viharok során a magyar társadalmi struktúra olyan sebeket kapott , amelyeket évtizedek múlva tudunk csak kiheverni. Az eredményes magyar modernizáció csak a nyugat védelmi ernyője alatt valósítható meg. Fontosnak tartjuk, hogy az euroatlanti gondolat egész KözépEurópában hitelesen elfogadott legyen, és a mindennapi po litikai gyakorlatot is áthassa. Ettől várjuk, hogy a határainkon túl élő közel négymillió magyar sorsa jobbra forduljon, és lezáruljon egy civakodásokkal teli történelmi korszak. Tehát ha szomszédainak ezzel azonosulnak, és olyan nyugati példákat és olyan megoldásokat tudnak követni, mint a déltiroli autonómia, amelyeket mi követendő modellként tartunk számon, akkor ezzel tényleg lezáródik egy nehéz történelmi korszak. NATOtagságunk. Szomszédos nemzetrészeink sikere is egyúttal, ha ez a folyamat lezáródik , hiszen a történelem azt bizonyítja és arra utal, hogy a tőlünk elszakított magyar nyelvű néprészek, mint mindig az elszakítás óta, békés úton, a jogállam eszközeivel jogi úton igyekeztek közösségi céljaikat megvalósítani, és ezzel gyakorlatilag a térség biztonságát sose fenyegették úgy, mint sok esetben a kisebbségek kétségbeesett helyzetében a viselkedésük erre módot adott. A másik dolog az, hogy Magyarország NATOtagságát és európai integrációs folyamatának előrehaladását a határon túli magyar kisebbség ek legitim szervezetei következetesen támogatták. Ami az Európai Uniót illeti, még a Borosskormány írta alá a társulási szerződést, szándékunk tehát, azt hiszem, ebből a szempontból is világos. A lényegi különbséget a kormány felfogása és a miénk között l egfeljebb abban láthatjuk, hogy a választási kampányban és utána is feleslegesen túl nagy hangsúlyt kapott a népszavazás kérdése, ami ezért - és ezt már elemezték képviselőtársaim - előbb véleménynyilvánító, majd ennek nyilvánvaló súlytalansága megélése fo lytán vált ügydöntővé. Azt gondolom, hogy a madridi döntés rendkívül jelentős számunkra. Annál is jelentősebb, mert természetes dolog, hogy az amerikaiak továbbra is Oroszországot tartják igen fontos, talán legfontosabb térségbeli partnerüknek, és az európ ai politikai érdekeiket - például a NATObővítés - csak ezzel együtt látják igazán. Bármilyen konfrontáció Oroszországgal a katonai kiadások emelését jelentené, és ezt már csak belpolitikai okok miatt sem a demokraták, sem a republikánusok nem akarhatják. Magyarország számára az euroatlanti csatlakozás fontos mind biztonságpolitikai szempontból, mind az ország modernizációja szempontjából. A csatlakozás valószínűleg először a NATOtagsággal történik meg - és ez most már egyértelművé válik, hogy erre megvan a lehetőség , majd az Európai Unió teljes tagjává válásával valósulhat meg az ezredforduló után. A biztonságpolitikai érvek részletes taglalása helyett engedjék meg, hogy csak két utalást tegyek: egyrészt a belorusz események fényében ennek indokoltsága, azt hiszem, nyilvánvaló, másrészt a nem olyan rég hallott meiari fenyegetés, a lakosságcsere gondolatának felvetése ugyancsak jelzi a térség biztonságigényét még indirekt és inverz módon is. Nyilvánvaló, hogy semlegesség csak két- vagy többpólusú világban valósulhat meg, hiszen valakikkel szemben kell megfogalmazni és folytatni a semleges politikát. Egy egypólusú világban ennek kiürül a tartalma. Azt pedig, hogy a semlegesség drága és drágább, mint a NATOhoz való kapcsolódás megoldása, ezt legjobban Svájc példáján láthatjuk. A másik érvcsoport, ami ide kapcsolható, a modernizációs érvek. Egyértelmű, hogy a magyar hadsereg technikai fejlesztése és erkölcsi és anyagi helyzetének javítása elmaradhatatlan szükségszerűség. Ugyanakkor azonban a Partnership for P eace, a békepartnerség keretében is történő
