Országgyűlési napló - 1997. évi őszi ülésszak
1997. szeptember 16 (298. szám) - Az országos népszavazás elrendeléséről szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitájának - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - LEZSÁK SÁNDOR (MDF): - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - LEZSÁK SÁNDOR (MDF):
529 társaság tulajdonában lévő vagyontárgyaknak." A miniszter azzal érvel, hogy a külföldi tag a társaság megszűnése esetén sem szerezheti meg a termőföld tulajdonjogát. Ezt nem tekinthetjük teljes értékű biztosítéknak, his zen társaságot azért alapítanak, hogy azokat aztán megszüntessék. A spekulációs tőke számára teljesen elégséges a társaság feletti ellenőrzés, a termőföld társasági tulajdona. Aki befektet, az nyeresé get akar, teljesen mindegy, hogy ez a nyereség közvetlen tulajdonból vagy közvetetett tulajdonból származik. Ha valaki alapít egy társaságot, és a társaság megvesz a magyar termőföldből száz hektárt 30 ezer forint hektáronkénti áron, majd öt év múlva eladj a 300 ezer forintos hektáronkénti áron, akkor ő nyert 27 millió forintot, és ezt az összeget a magyar agrártársadalom vesztette el. Miért ne lehetne ezt az akciót akárhányszor lebonyolítani? A nyereség ebben az esetben nem abból származik, hogy a vállalkoz ó tőkét, technikát, innovációt, munkaszervezést hoz magával, és ez értékeli fel az eredetileg kevéssé értékes tőkejavat, hanem egyszerűen abból, hogy magyar termőföld jelenleg irreálisan és mesterségesen alacsony árú. Vajon a mi szempontunkból vagy a speku láns szempontjából mi a különbség a közvetett vagy a közvetlen tulajdonlás között? Azt a 27 milliót száz hektáronként mi így, is úgy is elveszítjük, ő pedig így is, úgy is megnyeri. Ezek után bátran állíthatjuk, hogy az MSZPSZDSZkormány kezdeményezése a népszavazás kiírására egyszerűen szemfényvesztés, az egyszerű emberek becsapása, és a valóságos, bár rejtett célja a külföldi földtulajdonlás lehetővé tétele. Természetesen ez lehetne egy politikai program. Kiállhatnának a nép elé, és vállalhatnák ezt, és akkor kiderülne, hogy a többség mit akar. Mi, az ellenzék szívesen vállalnának egy ilyen népítéletet. Mi, az ellenzéki pártok, az MDF, a Fidesz, a KDNP, a Kisgazdapárt és még sok más szervezet nem akarjuk, hogy a külföldiek irreálisan alacsony áron jussana k magyar termőföldhöz. Nem akarjuk azt, hogy megszűnjön a lehetősége, hogy magyar kis- és közepes tulajdonosok életképes gazdaságai versenyezzenek az Európai Unió hasonló gazdaságaival. Mi nem akarjuk azt, hogy a magyar termőföldön kizárólag külföldi nagyb irtokosok és hazai szövetségesei gazdálkodjanak, a magyar paraszt pedig bérmunkás legyen azon a földön, ahol a nagyapja még tulajdonos volt. Ezt mondjuk mi. Ezzel szemben állna a kormány javaslata: jöjjön a külföldi tőke, vigye a termőföldet, legyen minden úgy, ahogy egy nagyon szűk szövetkezeti vezető réteg számára a leghasznosabb. Ebben a vitában döntsön a nép! A kormány azonban nem vállalja a nyílt küzdelmet. A külföldiek tulajdonlását igenli, de elrejti a jogi személyű társaság álcája mögé, szavakban pe dig úgy tesz, mintha ellenezné a külföldiek földvásárlását. Ezt nem lehet másképpen értékelni, mint a nép becsapására irányuló kísérletet. A Magyar Demokrata Fórum nemcsak azért ellenzi tehát a kormány határozati javaslatát a népszavazásáról, mert az a dem okrácia eszméinek semmibevétele, a népakarat megcsúfolása, hanem azért is, mert alapvető nemzeti érdekeinkkel ellentétes. Vizsgáljuk meg, mi a helyzet jelenleg, vane magyar termőföld idegen tulajdonban úgynevezett zsebszerződések révén. Becslések szerint egyes nyugati határszéli területeken a termőföld 2030 százaléka külföldi, többségében osztrák kézben van. Ez ellen a kormányzat hároméves működése alatt nem tett semmit. Külföldi gazdák vesznek fel magyar állami támogatási pénzeket, kapnak exporttámogatás t, hogy Magyarországról külföldre szállítsanak terményeket. Tudjuk, hogy már a nyáron is megjelent olyan német nyelvű hirdetés, amely magyar termőföldet kínált eladásra Ausztriában. Ezt a hirdetést az MDF nyáron sajtótájékoztatón ismertette is. Mindez azon ban még helyi jelenség, még csak kisipari módon vásárolják fel a magyar termőföldet. A kormány javaslata azonban szélesre tárná a kaput a spekulációs pénzek előtt. (23.00) Egy interjúban Kis Zoltán, a Földművelésügyi Minisztérium szabaddemokrata államtitká ra úgy nyilatkozott, hogy közvetlenül a törvény hatályba lépése után akár 600 000 hektár föld kerülhet külföldi kézbe. (Dr. Kis Zoltán: Szó szerint!) Ez már nem csekélység. Ugyanennek a minisztériumnak a legfőbb vezetője a parlamentnek azt mondta, hogy "a törvény rendelkezései biztosítsanak a külföldiek földtulajdonszerzési tilalmának kijátszására vonatkozó kísérletekkel
