Országgyűlési napló - 1997. évi őszi ülésszak
1997. szeptember 16 (298. szám) - Az országos népszavazás elrendeléséről szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitájának - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - LEZSÁK SÁNDOR (MDF): - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - LEZSÁK SÁNDOR (MDF):
526 beavatkozzon az állam életébe, hogy közvetlenül a szó teljes értelmében gyakorolja politikai jogait. Az egyik a képviselőválasztás - nálunk négyévente , a másik pedig a népszavazás. Ezeket a különleges alkalmakat becsben kell tartani, legalábbis mindazoknak, akik dem okratának tartják magukat. A demokrata számára ezek az alkalmak azok, amikor a demokrácia eszméje közvetlenül megvalósul, és ezek a pillanatok azok a nép számára, amikor átélheti saját politikai jelentőségét. Az egyén politikai jelentősége pedig a demokrác ia lényege. Egy állampolgári szavazat éppen annyit ér, mint egy másik állampolgári szavazat. A politikai egyenlőség eszméje 2500 esztendős idea, amely nem évült el, és nem is fog elévülni soha. Ezt a politikai egyenlőséget testesíti meg a népszavazás, amik or az egyenlő értékű szavazatokat megszámlálják, és dönt a többség. A népszavazás tehát a demokrácia szempontjából egyfajta szentség, amely tiszteletet kíván. Különös tiszteletet kíván ez a hivatásos politikusoktól, akik mandátumukat a néptől kapták. A pol itikusnak - aki a néptől kapta a mandátumát és akitől a nép fogja visszavenni - feltétel nélkül meg kell hajolnia a közvetlen népakarat kinyilvánítása előtt, meg kell hajolnia a népfelség közvetlen aktusa előtt. (22.40) Sajnos, az új magyar demokráciában v olt már példa arra, hogy egy párt a népszavazást saját, önző céljai érdekében használta föl, és most a jelenlegi kormány hasonlóképpen akar eljárni. Ez a kormány tudomást sem akar venni több mint 200 ezer állampolgár írásban kinyilvánított akaratáról, pont osabban ezt a több mint 200 ezer embert be akarja csapni, ki akarja cselezni, és természetesen velük együtt az egész magyar népet kívánja megfosztani a tényleges döntéshozatal jogától. Ez a kormány, tudván, hogy a termőföld ügyében a népszavazási kezdemény ezés sikeres lesz, azzal próbálta meg lehetetlenné tenni a népakarat kinyilvánítását, hogy ugyanabban a tárgykörben más kérdéseket kíván föltenni a népszavazáson. Remek ötlet - gondolták a taktikusok - a népszavazást népszavazással kicselezni. Valóban, eli smerésre méltó sakklépés lehetne, ha nem éppen a demokrácia alapvető értékeit sértené, ha nem mutatná teljes világossággal, hogy azok, akik ma kormányon vannak, nem hisznek a jogban, az alkotmányban, a demokráciában. Továbbra is a hatalom technikusai, ahog y Churchill nevezte Lenint és a bolsevikokat: "számukra a politika csak hatalmi játék, csak taktika, nincsenek elvek és értékek." Ez a lépés, amikor egy népszavazást egy másikkal próbálnak megakadályozni, egy olyannal, amelyik már a kérdésfeltevéssel igyek szik félrevezetni az országot, erkölcsileg megengedhetetlen, és de facto alkotmányba ütközik. Nincs másról szó, minthogy kisstílű taktikusok fölébe helyezkednek a népakaratnak, az alkotmány és a jog szellemiségének. Ha egyszer ezt megengedjük, akkor azzal önmagunkról mondunk ítéletet. Azok a pártok, amelyek segítenek a kormánynak ebben a bűnös manőverében, maguk is részt vállalnak a demokrácia megcsúfolásában. Bizonyára vannak, akik jószándékúan hagyják magukat félrevezetni a kormányzat által, és azt hiszik , hogy az MSZPSZDSZkormány is népszavazást akar, akárcsak a több mint 200 ezer ember, aki aláírásával kinyilvánította akaratát ez ügyben. A két népszavazási szándék között csak technikai, tartalmi különbség van - gondolják , másképp szólnak a kérdések. Ezek számára azt mondom, ez a kormány sohasem írt volna ki népszavazást a termőföld ügyében, nem szerepelt a terveiben. Addig, amíg az aláírásgyűjtés meg nem kezdődött, szó sem volt a népszavazásról. Kérem képviselőtársaimat, gondolkodjanak el azon, hogy a kkor miért lett hirtelen népszavazáspárti a kormány. Miért éppen akkor, amikor már biztosra vette, hogy nem kerülheti el a népszavazást ez ügyben? Ennek csak egy magyarázata lehetséges. A kormány meg akarta akadályozni annak a kérdésnek a feltevését, amely et 200 ezer állampolgár kívánt föltenni. Nem lényegtelen, technikai, fogalmazásbéli különbség van a két kérdés között, hanem alapvető, tartalmi különbség.
