Országgyűlési napló - 1997. évi őszi ülésszak
1997. szeptember 16 (298. szám) - Az országos népszavazás elrendeléséről szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitájának - BOGÁRDI ZOLTÁN (MDF):
514 eszközökkel és nem pályázat előtt. De azt hiszem, hogy ezek mind csak olyan légből kapott érvek, amiket bárki meg tud cáfolni. Néhány szóval azért meg kell említeni azt, hogy mi lehet az oka mégis annak, hogy önök három év pihentetés vagy erjesztés után úgy gondolták, ezt a törvénytervezetet márpedig be kell nyújtani a parlamentnek. És ha már az ellenzék az utolsó lehetséges alkotmányos eszközhöz, a népszavazáshoz nyúlt, hogy m egakadályozza, akkor önök gyorsan - szerintem alkotmányellenesen - elémentek ennek, és hamis kérdésekkel próbálják megtéveszteni a választókat. Megmondom őszintén, ennek pénz az oka. Mégpedig nagyon sok pénz! Mindig fölvetődik a kérdés, hogy ha valami tört énik - és ez nem új dolog , kinek áll érdekében. Mivel nincs új a nap alatt, a recept kipróbált, hogy kinek áll érdekében. Azoknak áll érdekében, akik úgy gondolják, hogy ezeket a földterületeket - jelzem, pénz nélkül - meg lehet szerezni, és utána egyben ki lehet ajánlani valakinek. Erre számtalan példa volt ebben az országban, ismerünk néhány bekerített falut, ahol egyébként nem a falut kerítették be, hanem a földet, csak éppen a falu körül volt a föld. A falu úgy érzi, hogy őt kerítették be, de a tulajd onos úgy, hogy a földjét. Ugyanis a külföldi tulajdonost nem érdekli az 510 hektáros darab. Ő információval rendelkezik arról, hogy az Európai Unióban mi fog történni öttíz év múlva - a magyar gazdának ez az információja nincsen meg , ő tudja azt, hogy ha Magyarországon szikes legelőt vesz, azt föltöri, és azt mondja, hogy kérem szépen, én kukoricát fogok benne termelni, de a kukorica ki se kel benne, mert 67 aranykoronás szikes; majd csatlakozáskor benyújtja, hogy kivonom a termelésből, ha támogattok. Ezt a magyar gazda nem tudja, mert nem tudja, hogy hogyan működik az EU. Az előbb említettem, hogy kipróbált a recept. A következőképpen történik - és ezt a '94es földtörvény előtt néhány volt szövetkezet ki is próbálta. Részvénytársasággá alakultak villá mgyorsan még a földtörvény megjelenése előtt, bevitették a tagokkal a földet részvények fejében a részvénytársaságba, utána egy fillér osztalékot nem fizettek évekig, ezzel gyönyörűen sikerült lenyomni a részvények árát, s 1020 százalékon sikerült fölvásá rolni a részvényeket. Ha véletlenül ez a példa hasonlítana egy Budapest környéki szövetkezet történetére, ez nem véletlen, nem szándékos, ez törvényszerű. Ezt egyébként nem én találtam ki, egy német írótól származik. Tehát ezt a receptet kipróbálták néhány ezer hektáron, mivel bevált, most jöhet az országos kipróbálás. Hogy működik ez országosan? Országosan ez úgy működhet, hogy most még egyben van a föld - itt már elhangzott, hogy 60 százalékát azért sikerült egyben tartani, mivel ahogy már az előbb említe ttem, nem nagyon szorgoskodtak kormánypárti képviselőtársaim, és nem ösztökélték a hivatalokat, hogy a földeket márpedig adják ki és legyen tulajdonosa a földeknek, kimérésről szó sincs, tehát ott maradt egyben. Ebből adódóan ezek a földek gyönyörűen megsz erezhetők. Ha megkapja a jogi személyiség a földszerzés jogát, akkor ezeket az embereket csellel, trükkel, hazugsággal - erre van gyakorlat - rá lehet venni arra, hogy a szebb jövő érdekében vigyék be. Még azzal is meg lehet fenyegetni - ezt a héten hallot tam , hogy lejár az ötéves szerződés, és nem vesszük ám bérbe, nehogy azt higgye, hogy mi bérbe vesszük! És ahol nincs kereslet - vannak ilyen vidékek, és ezek az elmaradottabbak , ott az emberek ezt meg is eszik. Vigye be szövetkezetbe tulajdonként, vig ye be részvénytársaságba, kft.be! Ehhez nem kell pénz, ehhez részvényeket adnak vagy üzletrészt, pénz nélkül megoldható. Amikor ez megtörténik, természetesen osztalék megint nem lesz, a régen jól bevált recept szerint, utána föl lehet ajánlani, hogy állam i támogatással megveszik a tagi tulajdont. Meg lehet venni a tagi tulajdont, erre önök majd megszavaznak állami támogatást, mint tavaly is, és akkor szépen egy kör fölvásárolja az üzletrészeket, s a végén kiderül, amikor kibújik a tojásból a csibe, hogy it t nincs is több tulajdonos, mint négyöt. Ekkortól kezdődően már kiajánlható a föld. (Zaj.) Ekkortól kezdve, mondom, kiajánlható lesz a föld egy fillér nélkül! Van egy másik recept is, amikor ilyen mó don nem lehet megszerezni, az pedig: a hátam mögött behozok valakit, az ő pénzéből megvásárolom, és akkor már tulajdonképpen eleget tettünk a garanciáknak is, mert magyar a vállalkozás, csak éppen más diktál.
