Országgyűlési napló - 1997. évi őszi ülésszak
1997. szeptember 16 (298. szám) - Az országos népszavazás elrendeléséről szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitájának - ELNÖK (dr. Áder János): - DR. DÁVID IBOLYA (MDF): - ELNÖK (dr. Áder János): - DR. BIHARI MIHÁLY (MSZP):
498 Az összes többi, hogy a két k érdés mögött mi van és hogy indult és a többi, ebbe én nem bocsátkoztam bele, csak a hatályos törvény rendelkezéseire utaltam, és ezek még a joghézag ellenére is bizonyos alapvető kérdésekben eligazítást adnak. Köszönöm. (Taps a kormánypártok soraiból.) EL NÖK (dr. Áder János) : Szintén kétperces hozzászólásra kért szót Dávid Ibolya, Magyar Demokrata Fórum. Megadom a szót. DR. DÁVID IBOLYA (MDF) : Tisztelt Képviselőtársaim! Ha elfogadom, hogy ez a jogi helyzet, amit Bihari képviselő úr elmondott, akkor ezen a logikán gondolkodjunk tovább. Két évig nem lehet - a kormány megelőzött minket - ugyanebben a kérdésben népszavazást kiírni. Meg kell várnunk a két évet, mert a kormány mégsem azt a kérdést tette fel, kicsavarta a kezünkből pont a lényeges kérdést. Két évi g nem lehet, két év múlva újból lesz egy olyan országgyűlési többség vagy 300 ezer választópolgár, akik igen gyorsan, néhány hét alatt összegyűjtik az aláírást - mert ugye két évig nem lehet; összegyűjtik. Pusztán az idő alatt, amíg az elnök úr nyolcnapos határidőn belül elküldi a választási bizottságnak, és az 30 nap alatt dönt, tisztelt képviselőtársam logikájával a kormány újból kiveheti a kezdeményezést a nép kezéből, és csikicsuki játékra használhatjuk fel az alkotmányt. (20.20) Képviselő úr elénk vet ítette, hogy semmi jogi kötelezettség nincs 200 000 leadott aláírásnál. Még egyszer hangsúlyozom, ha szigorúan a jogszabály szövegét nézem és nem azt, tisztelt képviselőtársam, hogy mi azért ülünk itt, mert a nép ide küldött minket, akkor is a legcsúnyább dolog a néppel szemben kijátszani adott esetben egy joghézagot. Ez megmagyarázhatatlan. Tessék nekem megmondani, hogy mikor lehet élni ezzel az eszközzel, ha jogosan használhatja a kormány a másik eszközt, és a saját erőfölényével, parlamenti többségével b ármikor eléri azt, hogy egy népszavazást meg tud hiúsítani. (Taps az ellenzéki oldalon.) ELNÖK (dr. Áder János) : Szintén kétperces hozzászólásra kér szót Bihari Mihály, Magyar Szocialista Párt. Megadom a szót. (Zaj. - Közbeszólás: Politizá ltok, gyerekek. - Az elnök csenget.) Arra kérem a jelen lévő képviselő hölgyeket és urakat, különösen a frakcióvezetőket és helyetteseiket, hogy a tárgyaláshoz szükséges fegyelmet biztosítsák, és hagyják, hogy Bihari Mihály képviselő úr szóhoz jusson. (Tap s.) DR. BIHARI MIHÁLY (MSZP) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Dávid Ibolya! Én egyébként ugyanazt szeretném, amit ön is - meg önök és a többiek is , nevezetesen, hogy ne legyen többet ilyen probléma, mert ez egy sok tekintetben indulatokkal terhelt, m ár nem jogi vita. Semmi más szándékom nem volt, mint hogy próbáltam a jog szabályain belülre terelni a vitát, és nem azért, mert az ügy érdemét illetően ne lenne észrevételem, de azt két percben nyilván nem tudom kifejteni. Az a probléma, amit ön is felvet ett, a jövőre vetítve nagyon egyszerűen megoldható. A jelenleg tárgyalás alatt lévő népszavazási törvénybe be kell tenni egy olyan passzust, hogy amennyiben bárki kezdeményez népszavazást egy adott tárgykörben - négyféle kezdeményező alany lehet, különböző módon kezdeményező négy alany, melyek közül az egyik, a legbonyolultabb, az aláírás kezdeményezése , akkor a többiek abban a tárgykörben addig, amíg a parlament nem dönt arról, hogy elrendelie a népszavazást vagy nem, nem kezdeményezhetnek. Ön is jól tu dja, hogy a népszavazási törvény például kiveszi az alkotmányügyi bizottság kezéből azt a jogkört, hogy a kérdést hitelesítse. Ezt egészen előrehozza, az Országos Választási Bizottság már az aláírásgyűjtés megkezdése előtt hitelesíti, és ez az esemény lesz az, amikortól kezdve más - mondjuk a kormány vagy a köztársasági elnök, vagy a képviselők egyharmada - ne kezdeményezhessen ugyanabban a tárgykörben népszavazást.
