Országgyűlési napló - 1997. évi őszi ülésszak
1997. szeptember 16 (298. szám) - Az országos népszavazás elrendeléséről szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitájának - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - BAUER TAMÁS (SZDSZ): - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - BOGÁRDI ZOLTÁN (MDF):
485 Európai Uniónak adott kérdőívében azt válaszolta, hogy a csatlakozásig nem kívánja módosítani a föld jelenlegi szabályozását. Tehát ha azt keressük, hogy kinek változott az álláspontja, mindenféleképpen rögzíteni kell, hogy ebben a kormánynak változott az álláspontja, hisz az európai uniós kérdőívre ettől eltérő választ adott. Ez váltotta ki a reakciót, és a hozzászólásomban erről részletesebben fogok beszélni. A Magyar Demokrata Fórum álláspontját szavazatával egy törvény testesíti meg, ez a földtörvény 1994. évi módosítása. Mi változatlanul azt tartjuk fenn, illetve azt mondjuk: ha nem tudnak annál jobbat csinálni, akkor várni kell addig, amíg erre lehetőség van, hisz ez a javaslat rosszabb. A vitában el fogjuk mondani azokat a nyit ásokat, amelyeket helytelennek tartunk. Köszönöm a figyelmüket. (Taps az ellenzéki pártok padsoraiból.) ELNÖK (dr. Kóródi Mária) : Köszönöm szépen. Kétperces reagálásra megadom a szót Bauer Tamás képviselő úrnak, Szabad Demokraták Szövetsége. BAUER TAMÁS (SZDSZ) : Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Képviselőtársaim! Én már Sepsey képviselőtársunk felszólalása után megnyomtam a gombot, hogy elnézést kérjek azoktól, akiket ezzel a kifejezéssel esetleg megbántottam és megbánthattam. Ez egy ro ssz kifejezés volt. Ezzel a kifejezéssel egy párhuzamot kívántam vonni a Munkáspárt és a FideszMDF népszavazási kampánystratégiája között. Ez a párhuzam ugyan jogos, de megsértettem vele mindazt a 180 000 aláírót, aki a Munkáspárt ívét aláírta és mindazt a 277 ezret, aki a FideszMDFKDNPKisgazdapárt ívét aláírta. Ez hiba volt, ezért elnézést kérek! (Közbeszólás az ellenzéki padsorokból: Több, mint rossz volt!) A dolog másik része az, amit Pokorni Zoltán elmondott. Én értem azt, amit Pokorni Zoltán elmond ott. Értem azokat a megfontolásokat, csak egyet nem értek: ugyanebből a helyzetből 1994ben a Fidesz a választási programjában azt a következtetést vonta le, hogy lehetővé kell tenni, hogy a szövetkezetek és társaságok is szerezhessenek földtulajdont, ezen kívül szabályozni kell - nem megtiltani - a külföldiek földtulajdonszerzési jogait, és a jelzáloghitellel terhelhetővé kell tenni a földet. Tehát ha abból a helyzetből levon valamilyen következtetést, akkor a Fidesz ugyanebből a dilemmából jelenleg miért a z ellentétes következtetést képviseli ilyen vehemenciával? Ez az egy, amit hetek óta nem értünk (Pokorni Zoltán: Ne magyarázz!) , és itt, a parlamentben sem kapunk rá választ. Vajon mi az oka annak, hogy ha az átmeneti korlátozásra már nem volt szükség '94ben a Fidesz szerint, akkor miért van rá szükség '97ben? Ez az egy, amire hetek óta nem kapunk választ. Tegnap sem, és ma sem kaptunk rá választ, annyira nem, hogy még be sem jelentkeztek felszólalásra a mai esti vitában. Köszönöm szépen. ELNÖK (dr. Kóród i Mária) : Köszönöm szépen. Kétperces reagálásra megadom a szót Bogárdi Zoltán képviselő úrnak, Magyar Demokrata Fórum. BOGÁRDI ZOLTÁN (MDF) : Elnök Asszony! Remélem, most már szocialista képviselőtársaim értik: az SZDSZ úgy értelmezi, hogy külföldieknek föl dvásárlási jogot kell adni. De feltette a kérdést az imént, hogy miért fél a magyar paraszt az idegentől. Azért fél, mert ezt a hamisságot érzi. Nem tudja még, de érzi. Érzi, ugyanis a kérdésben az szerepel, hogy belföldi gazdálkodó szervezet megkülönbözte tés nélkül szerezhessene földet. Ennek a megértéséhez egy pici szótárra van szükség. Mit jelent a belföldi gazdálkodó szervezet? Semmi mást nem jelent, azt jelenti, hogy magyar cégbíróságon jegyezték be, függetlenül attól, hogy ki a tulajdonos. Sőt, létez ik egyszemélyes kft., létezik egyszemélyes részvénytársaság. Bármilyen külföldi bejön Magyarországra, alapít egy céget, az jogilag magyar cég. Ettől kezdődően teljesen jogos a magyar
