Országgyűlési napló - 1997. évi őszi ülésszak
1997. szeptember 16 (298. szám) - Az országos népszavazás elrendeléséről szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitájának - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. SZABÓ LAJOS MÁTYÁS (MSZP): - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. MEDGYASSZAY LÁSZLÓ (MDF):
475 koalíció külföldieknek akar földet juttatni. Azokkal a kifejezésekkel, hogy nem akarja az ellenzék, hogy része legyen Magyarország a modern Nyugatnak ezzel a kampánnyal azt sugallják, hogy a külföldi ide gen Európaellenesek, stb. (Bauer Tamáshoz:) Mit jelent ez, képviselő uram? Önnek nem azt jelenti - nekem legalábbis azt jelenti , hogy önök földet kívánnak juttatni? Akkor miért nem mondják meg kerek perec? Akkor nem lenne ez az egymás mellett elbeszélés itt már napok óta, hanem érvek érvekkel ütköznének, hogy miért célszerű jelen pillanatban Magyarországon a termőföldet külföldieknek eladni. Akkor nem tévesztenénk meg a választópolgárt azzal, hogy önök is azt mondják, hogy nem akarunk, meg az ellenzék is azt mondja. A választópolgár meg ott áll és néz: miért mondják ezek, amikor látom, azzal érvelnek, hogy adni kell a külföldieknek. Tehát kérem önöket: vallják be, hogy mit akarnak, és utána folytassuk a vitát, mert nekünk nemcsak az a feladatunk, hogy egy mást meggyőzzük, hanem hogy az állampolgárt informáljuk. (Közbeszólások az MSZP padsoraiban. - Taps az ellenzéki pártok padsoraiból.) ELNÖK (dr. Kóródi Mária) : Kétperces reagálásra megadom a szót Szabó Lajos Mátyás képviselő úrnak, Magyar Szocialista Párt. DR. SZABÓ LAJOS MÁTYÁS (MSZP) : Elnök Asszony! Köszönöm a szót. Mélységesen egyetértek Pokorni kollégámmal akkor, amikor azt mondja, hogy Bauer Tamás magánál volt: bizony magánál! És ezért innen hadd mondjak neki köszönetet. És különösen akkor volt a legin kább magánál, amikor arról szólt, hogy az önök eddig folytatott kampánya milyen káros üzenetet hordoz a külvilág felé. Valóban igaz: nagyon nagy kár, hogy nem délelőtt, a televízió nyilvánossága előtt zajlott le ez a hozzászólás. (Dr. Bogárdi Zoltán: Igen! ) Miért? Azért, mert önök egyszerűen rövidlátóságukban még azt is elfelejtik, hogy ma egyszer én vagyok itthon, de ebben a táguló világban, itt a régióban is egy pillanaton belül én is külföldivé válhatok. Nagy örömömre a CEFTAhoz való csatlakozás románia i okmányát ma hirdettük ki. Könyörgöm, amikor önök ilyen üzeneteket közvetítenek, miért nem hiszik el azt, hogy abban a pillanatban, amikor egyébként számos adat bizonyítja már, hogy a magyar tőke, amely a globalizálódó világban valamennyiünk gyarapodását csak úgy tudja szolgálni, ha ő maga megveti a lábát mindenütt Európában, e régióban s Brüsszelben - úgy, ahogy azt Bauer Tamás mondta , akkor a lehető legrosszabb, és nem egyszerűen erkölcsileg, hanem ami a legfontosabb: a saját gazdasági érdekeink szempo ntjából és így saját szociális érdekeink szempontjából is az, ha elfeledjük, a világ természetes rendje, hogy egyszer itthoni vagyok, máskor pedig külföldi. Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormányzó pártok padsoraiból.) ELNÖK (dr. Kóródi Mária) : Köszönöm szé pen. Kétperces reagálásra megadom a szót Medgyasszay László képviselő úrnak, Magyar Demokrata Fórum. DR. MEDGYASSZAY LÁSZLÓ (MDF) : Tisztelt Ház! Én tudom, hogy amit Bauer Tamás mondott, azt a legnagyobb komolysággal gondolta, és ő ezt így is hiszi, amit mo ndott. (Derültség az ellenzéki pártok padsoraiban.) És én ezért vagyok szomorú. Ne nevessünk rajta! Egy egyetemi tanár, egy magyar értelmiségi, egy közvéleményformáló politikus azt hirdeti (A szónoki emelvényre mutatva:) arról a székről, hogy mi idegengyű lölők vagyunk. Mert ez volt a mondandójának egy része, hogy a kezdeményezőknek az üzenete az: idegengyűlölet. (Dr. Salamon László: Csak ez volt a mondandója!) Ez volt az üzenete. Én, hadd mondjam, 8 éves közéleti pályafutásomban - és elnézést, hogy személy es dolgot mondok - két ötletemben sosem fogok szégyenkezni: az egyik a nemzeti alapítvány gondolata volt, a másik pedig a mostani népszavazás gondolata. Nem hittem nyolc év alatt annyira ügyben, mint ebben az ügyben, hogy ma nem időszerű a külföldi tőke rá szabadítása a termőföldünkre. Aki ezt nem
