Országgyűlési napló - 1997. évi őszi ülésszak
1997. szeptember 16 (298. szám) - Az országos népszavazás elrendeléséről szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitájának - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - POKORNI ZOLTÁN (Fidesz):
473 benne van a népszavazási törvényben! A kormány is kezdeményezhet népszavazást, neki is alkot mányos joga az, hogy népszavazást kezdeményezzen, meg az állampolgároknak is joguk! Ezek egyforma jogok. Nincs köztük különbség. (Dr. Balsai István: Nem egyforma jogok. Visszaélnek vele. - Dr. Demeter Ervin: Nem egyforma, Tamás! Ebben tévedsz.) Majd jönnek a kétpercek. (Derültség.) Azt gondolom, tisztelt képviselőtársaim, hogy (Pokorni Zoltán: Akkor miért mondasz valótlant?) abban a helyzetben, ami kialakult, a kormány is föltette a maga kérdéseit. Milyen kérdések ezek a kérdések? Ezek a kérdések azok a kér dések - az az álláspont a földtulajdonról, nevezetesen, hogy a szövetkezetek és társaságok kaphassanak, vásárolhassanak földet , ez a kérdés nem más, tisztelt képviselőtársaim, mint ami a Szocialista Párt választási programjának 49. oldalán megtalálható, ahol a Szocialista Párt a választások előtt megígérte a választóknak, hogy ha megnyeri a választást, akkor lehetővé teszi a szövetkezetek földvásárlását. Meg a szabaddemokraták programjában is megtalálják azt a 93. oldalon, hogy ilyen és ilyen formában leh etővé kell tenni a földhöz jutást. Erre a két programra a Szocialista Párt 1,7 millió szavazatot kapott a választásokon, a szabaddemokraták az első fordulóban 1 millió, a második fordulóban 1,2 millió szavazatot. (Dr. Szájer József: Vonjál le belőle 300 00 0et!) Nem tehette meg ez a kormány, amelyik megígérte a választóknak, hogy lehetővé teszi a földtulajdonra vonatkozó törvényi szabályozás módosítását, nem tehette meg, hogy ezt nem nyújtja be a parlamentnek. Nem volt joga megtenni a 3 000 000 választópolg árral szemben, hogy nem tesz valamit a földtulajdon kérdésében. Hogy mit, arról most nem beszélek, arról nálam hozzáértőbbek beszéltek. Azt gondolom tehát, tisztelt képviselőtársaim, hogy a kormánynak joga van népszavazást kezdeményezni - ugyanúgy, mint az állampolgároknak , azt gondolom, tisztelt képviselőtársaim, hogy helyesebb lett volna, persze, ha ezt a földtörvényjavaslatot a kormány három évvel korábban nyújtja be - ebben egyetértek önökkel , azt gondolom, hogy kötelessége ezt megtenni a magyar mez őgazdaság és a magyar társadalom érdekében. Befejezésül: sajnálom, hogy most sincs itt Glattfelder Béla (Dr. Avarkeszi Dezső: Talán nem véletlen.) , aki megmondhatná, hogy miért változtatta meg az álláspontját - Trombitás Zoltán erre tegnap adott egy őszint e magyarázatot , mert szeretnénk végre tudni, hogy vane a Kisgazdapárton kívül olyasvalaki a népszavazás kezdeményezői között, akit érdekel a föld és érdekel a magyar mezőgazdaság. (Nagy taps a kormánypártok padsoraiban.) ELNÖK (dr. Kóródi Mária) : Köszön öm szépen. Most kétperces reagálásokra kerül sor mielőtt továbbmennénk az írásban előre jelentkezettek felszólásaira. Megadom a szót kétperces reagálásra először Pokorni Zoltán képviselő úrnak, Fidesz. POKORNI ZOLTÁN (Fidesz) : Bauer Tamás képviselő úr 262 7percet beszélt. Többen is számoltuk: a huszonhat perc alatt huszonhétszer említette a Fideszt. (Dr. Géczi József Alajos: Tegnap Gyimóthy többször. - Derültség.) Ezt a magasságot feltehetően nem tudjuk elérni Bauer Tamás képviselő úrnál. Nos, azért kértem szót kétperces hozzászólásra, mert nem jó, hogyha valaki valótlant állít, még kevésbé jó, ha tudatosan teszi ezt. Azt gondolom, Bauer Tamás magánál volt, még akkor is, ha mondandójának iránya ezt nem minden esetben tételezteti föl velünk. Ő azonban ismeri a magyar parlamentben elfogadott jogszabályokat, nyilván ismeri a választójogi törvényt, nyilván előtte van és ki tudja nyitni a 10. § (1) bekezdésénél, és nyilván egybe tudja vetni azt, hogy ha a polgárok által kezdeményezett népszavazásnál a parlamentnek kötelező kiírnia - bizonyos alkotmányos kontroll megtétele után, de érdemi mérlegelés nélkül kötelező kiírnia - a népszavazást, a kormány, illetve a parlamenti képviselők bizonyos százaléka által kezdeményezett népszavazás tekintetében viszont érdemi dönt ési helyzetben van a parlament. Ez jól jelzi, hogy a törvény logikája szerint is magasabb rendű az állampolgárok által kezdeményezett
