Országgyűlési napló - 1997. évi őszi ülésszak
1997. december 15 (331. szám) - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - DR. AVARKESZI DEZSŐ igazságügy-minisztériumi államtitkár: - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - PÁPAI MIHÁLY (FKGP):
4183 s em bizonyítja jobban, mint az alábbi összehasonlítás: amikor a magyar közigazgatás átvette a fiumei kikötő adminisztrálását, ott akkor csak egy gőzhajó volt lajstromozva, 95 tonna tartalommal. A kikötő forgalma 1873ban 26 700 tonna volt, míg 1914ben megh aladta az 1 millió tonnát - az akkori háborús helyzet ellenére. Sajnos, '14ben kitört a háború, amely Magyarországot érdekeivel ellentétes viszályba sorolta, a magyar tengerpart és a magyar kereskedelmi tengerészet teljes elpusztulásával járt. A magyar ke reskedelmi tengerhajózás az első trianoni békekötés után halálos csapást szenvedett. Minden tengeri hajónkat - még a gőzbárkákat is - hadizsákmányként elvették tőlünk a győztes hatalmak. Tengerészeinket kiutasította Fiuméből az újonnan alakult jugoszláv ál lam. A tengerétől, tengeri kikötőjétől megfosztott ország csak nagy nehézségek árán tudta tengerentúli, de még a földközitengeri áruforgalmát is lebonyolítani. Történtek próbálkozások a magyar tengerhajózás újjáélesztésére. De ezek, sajnos, majdnem mind s ikertelenül jártak. Ezen előzmények után a magyar kormány a budapesti Ganz Hajógyárral kötött szerződést 1934. január 14én egy 500 tonna hordképességű Dunatengeri hajó építésére, amelyet még azon év október 4én vízre is bocsátottak. A vállalkozás fényes en sikerült. Az első hajó, az 56 méter hosszú Budapest, már az első üzemévben megkereste az árát. 1936ban megépült a 600 tonnás Szeged, majd 1937ben az 1200 tonnás Tisza. (17.10) 1939. július 6án vízre bocsátották a Kassát, amely akkor a Magyar Királyi DunaTenger Hajózási Részvénytársaság legnagyobb és leggyorsabb hajója volt. Később Debrecen néven 1965. december 1jéig teljesített szolgálatot, 1965től mostanáig mint műhelyhajó dolgozott. Ez a hajó még ott áll az újpesti öbölben, jó lenne, ha múzeumhaj óként otthont adna a magyar tengeri kereskedelem történetét bemutató kiállítás számára. Az, hogy hajó nélküli országnak is van múzeumhajója, talán nem is fontos, de nézzünk csak körül itt a szomszédságban. Regensburgban járva, az iskolahajót úgy hívják, ho gy Érsekcsanád, Pozsonyban megcsodálhatjuk a szlovák kereskedelmi tengerészet múzeumiskolahajóját, a Vojnicét, amely Budapesten épült '65ben, mint Dunatengerjáró hajó. Amint a fenti példák is mutatják, a lehető legjobb adottságaink mellett, ezt a népünk , történelmünk, szakmai tudásunk szempontjából oly fontos lehetőséget nem használjuk ki. Ez a tény persze remekül rámutat arra az érdeklődésre, hajózásunk és közlekedési, műszaki múltunk szeretetére, megbecsülésére, amelyet illetékeseink a tengeri hajózás terén követnek. Lebontották a Dunahajózás egész történetének majdnem minden jelentős eseményében részt vett gyönyörű termes szalonhajót, a Zsófiát, szétvágták a magyar Dunatenger hajózás annak idején világszerte csodált hajóját, a Budapestet; ennek a ten gerjáró hajónak köszönheti fővárosunk, hogy nemzetközileg is elismert tengeri kikötő lett. 1989ben úgy a Budapestet, mint testvérhajóját, a Szegedet, egy olasz ócskavaskereskedőnek eladták. Áruszállító dunai hajónkat a Csepelsziget nyugati partján most vágják széjjel. Én bízom abban, hogy népünkkel, történelmünkkel szemben fennálló kötelességüket szívén viselő vezetőink, akik a gazdaság és kultúra vonalán oly kiválóan intézik államéletünket, állításaim helyességét felismerve módot fognak találni arra, ho gy a magyar munkások kezével épült és a magyar mérnökök agyában megálmodott, sajnos az utolsónak megmaradt dunai tengerhajónkat múzeumnak és tengerésziskolának berendezve a magyar nemzetnek, valamint az idelátogató turistáknak bemutathassuk. Abban is bizto s vagyok, hogy a magyar gazdaság fejlődése előbb vagy utóbb kiköveteli a korszerű, automatizált, műholdas telekommunikációs rendszerrel, valamint számítógépes szervezési háttérrel ellátott és az állami támogatások széles körű rendszerét élvező folyamiteng eri kereskedelmi flotta létrehozását. Ez a külkereskedelem közvetett támogatása, a GATTmegállapodások érvényesülése mellett is érdeke a magyar gazdaságnak, a magyar külkereskedelemnek és szűkebb hazámnak, a győri ipari körzetnek. Köszönöm, hogy meghallgat tak. (Taps.)
