Országgyűlési napló - 1997. évi őszi ülésszak
1997. december 10 (330. szám) - Az országgyűlési képviselők választásáról szóló 1989. évi XXXIV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat, valamint a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat együttes általános vitája - ELNÖK (dr. Kávássy Sándor): - DR. TABAJDI CSABA (MSZP):
4070 választópolgárt az amúgy is nehéz döntése előtt - hiszen egy parlamenti választás nehéz, felelősségteljes döntést jelent - nem kívántuk nehezíteni ezt a lépést. Kétféle változat merült föl korábban: v agy a Választási Bizottság adja oda, vagy az állampolgár kéri. Azt hiszem - a magam részéről nyitott vagyok mindkét megoldás tekintetében , hogy a kérelem egy aktívabb kisebbségi magatartást jelent, míg ha a bizottság ajánlja föl, hogy kére ilyet, az kev ésbé jelent ilyen jellegű aktivitást. Nagyon örültem Németh Zsolt képviselőtársam felszólalásának, és alapvetően egyet is értek azzal, amit elmondott, mert azt a szándékot véltem a szavaiból kiolvasni, hogy ennyi hányattatás után találjunk közös erővel meg oldást erre a kisebbségi parlamenti képviseletre. Szeretném jelezni, hogy másképpen érzékelem, hogy ez mennyire jelent puha regisztrációt vagy sem. Először is szeretném elmondani, hogy Magyarországon nem tiltja semmiféle törvény, sem az alkotmány a regiszt rációt, a kisebbségek identitásának rögzítését. Ez egy magyarországi szokásjog, amelynek az a lényege, hogy mi figyelembe vesszük a magyarországi kisebbségek történelmi félelmeit, ezért mi nem kívánjuk a regisztrációt. Holott tulajdonképpen az lenne a tisz ta modell, de erre azt hiszem - és ebben egyetértek - talán néhány évtizedig még nem kerülhet sor Magyarországon. Azt viszont fontosnak tartottuk - és ezt nem tartom regisztrációnak, annyiban puha regisztráció , hogy ha mondjuk egy egy kisebbség által lak ott faluban nagyjából lehet tudni, hogy aki kér, az román. De például nálam, FelsőBácskában már nehéz eldönteni, hogy bunyevác, illetve horvát vagy német identitású. Kétségtelen, de megítélésem szerint ezzel együtt sem jelent regisztrációt, arról nem is b eszélve, amit meg kell hogy ismételjek: Magyarországon nem tiltja törvény, de ez nem regisztráció, hanem megfelel annak, hogy ellenőrizni lehessen a választások tisztaságát. Kedves Képviselőtársaim! Az alapvető kérdés, hogy miért kell parlamenti képviselet . Sokan szóltak a mulasztásos alkotmánysértés állapotáról, arról - és ezt szeretném Sepsey képviselőtársam figyelmébe ajánlani , hogy nem a 96 százalékkal 1993ban elfogadott kisebbségi törvény az egyetlen hivatkozási alap, hanem a magyar alkotmány. Tehát a magyar alkotmány kötelez bennünket ennek a megoldására. Sok szó esett arról, hogy ugyan mit ér, ha egy kisebbséget egy képviselő jelenít meg ebben a Házban. A parlamenti aritmetika szempontjából igazuk van azoknak, akik ellenérveket hoznak föl. Ugyanakk or két komoly érvet szeretnék elmondani. Nem ugyanaz, ha akár az országos kisebbségi önkormányzati vezető elmondja bármilyen fórumon, mint hogyha a magyar parlamentben képviselőként elmondja, és azt leszavazzák vagy nem szavazzák. Kettő: Kedves Képviselőtá raim! Olyan emberek ülnek itt, ezen a kései vitán, akik tudják, hogy egy kisebbség számára a szimbolikus dolgoknak is objektiváló erejük van. Ha mi nagyon fontosnak tartjuk a jelképeket mind idehaza, mind a határokon túl, önmagában véve egy kisebbség számá ra önbecsülés forrása az, ha ott van a mi emberünk, aki egyik párt segítségével sem került oda, hanem a közösséget képviseli. Vagyis nagyon is fontosnak tartom a magyarországi kisebbségek önbizalmának erősödése szempontjából is. És kedves képviselőtársaim, ha már megkérdeznénk, Pazsonecz Máriát, hogy milyen tapasztalata van a szlovén parlamentben vagy Jakab Sándort a horvát száborban vagy Tóth Mihály képviselő urat az ukrán parlamentben - mindnyájan egyedül képviselnek egy népcsoportot. Mégis micsoda jelent ősége van annak, hogy ott vannak! Majd arról is szólnék, vajon mik a tapasztalatok nemzetközileg a tekintetben, hogy vállaljae egy kisebbség azt a mérleg nyelve szerepet, amiről itt szó esett. Hadd mondjam el éppen a szlovén parlament példáját! Mindannyia n tudjuk, kedves képviselőtársaim, hogy a legutóbbi parlamenti választások során egy abszolút patthelyzet alakult ki, és a kisebbségi képviselő nem vállalta, hogy ő legyen - nagyon helyesen, Pozsanecz Mária nem vállalhatta, hogy ő legyen - a politikai erők versenyében valamiféle mérleg nyelve. Az, hogy kisebbségie, kormánypártie vagy független. Kérem, eléggé nyitottnak tartjuk a '98as választásokat, kedves képviselőtársaim, nem tudjuk, hogy milyen kormány jön 1998ban. De azért ha megnézzük, hogy egy kis ebbség hogy viselkedik
