Országgyűlési napló - 1997. évi őszi ülésszak
1997. december 10 (330. szám) - Az országgyűlési képviselők választásáról szóló 1989. évi XXXIV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat, valamint a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat együttes általános vitája - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - NÉMETH ZSOLT (Fidesz):
4046 mondanom, hogy Európában ahol van ilyen típusú megoldás - én nagyon kevésről tudok, de mondjuk Németországban SchleswigHolstein államban van ilyen típusú megoldás , ott a szavazás elvén nyugszik. Romániában a delegáció és a szavazás egy kombinációja található, gyakorlatilag a kisebbségi lista automatikusan mandátumot kap. Tehát az a megoldás formálisan szavazás, de ténylegesen delegációs elv. Bár ott nem is egykamarás a parlament. Ne bonyolódjunk b ele, jogelméletileg mindenféleképpen megkérdőjelezhető az a megoldás, ami ott kialakult. Másodszor komoly dilemma volt, hogy az országos önkormányzatok, illetőleg a tá rsadalmi szervezetek rendelkezzeneke azzal a joggal, hogy listát állítsanak. Nyilvánvalóan vannak kisebbségek - pontosan kettő , akiknek nincsen egyelőre országos önkormányzatuk. Ezeknek az esete külön elbírálást igényel. Ugyanakkor az, hogy létrejöttek Magyarországon a kisebbségek önkormányzatai, egy rendkívül fontos fejlemény, hiszen legitimmé válik a kisebbségi képviselet. Tehát a kisebbségek ezen intézményei közjogi pozíciójának erősítése feltétlenül érdeke a kisebbségeknek, és feltétlenül érdeke a ma gyar kisebbségekre vonatkozó jogalkotásnak is. Ebből aztán következik, hogy 13 kisebbségnél - a taxált, a bejegyzett kisebbségek Magyarországon - több mandátum megszerzésére logikailag sem lehetne törekedni, ha ezt a kiinduló feltételt elfogadjuk. A harmad ik komoly dilemma a jogegyenlőség, illetve a pozitív megkülönböztetés kérdése. Itt komoly viták zajlottak, zajlanak le a nemzetközi jogi irodalomban is. A Fidesz a maga részéről úgy gondolja, hogy a jogegyenlőséget a kisebbségek megkülönböztetése, hátrányo s helyzete, szociológiai adottságai oly módon teszik elérhetővé, ha pozitív megkülönböztetésben részesülnek. Tehát a jogegyenlőséghez vezető út a pozitív megkülönböztetés. A Fidesz a maga részéről a kollektív jogokat is így értelmezi. A kollektív jogok nem fogadhatók el abban az értelemben, hogy az egyéni jogokkal úgymond szembeállíttassanak, csorbuljanak az egyéni jogok, ugyanakkor a kisebbségi egyének jogai egyfajta kollektív jogi védelem révén garantálhatók. (11.50) A kedvezmények, amelyeket a törvényjav aslat tartalmaz, hogy ne kelljen egyéniben indulniuk a kisebbségeknek, illetőleg, hogy az egész ország egy szavazókörzetnek minősüljön, hogy ne kelljen területi listát állítaniuk, rendkívül jelentősek a magyar jogrendszer tekintetében, ugyanakkor ha ezeket a kedvezményeket nem adja meg a kisebbségi választójogi jogalkotás, akkor a kisebbségek nem képesek arra, hogy éljenek ezzel a lehetőséggel. Komoly gondot jelent azonban a tervezetben, hogy több kedvezményes mandátum megszerzésére nyújt lehetőséget. Itt v alóban vita van arról, hogy öt, vagy tíz vagy 7500 szavazattal jussanak a kisebbségek mandátumhoz, azonban megítélésem szerint arról nem lenne szabad, hogy vita legyen - mert egyszerűen alkotmányosságilag nem értelmezhető , hogy hogyan lehet több kedvezmé nyes mandátumhoz juttatni a kisebbségeket. Tehát ez mindenféleképpen egy olyan hiányossága az előterjesztésnek, amelyet az elkövetkezendőkben feltétlenül orvosolni kell. A kedvezményesség logikai előfeltétele, hogy egy és ne több mandátumra vonatkozzon. Ha több mandátumhoz kívánnak a kisebbségek jutni, akkor el kell érniük az országos listán szükséges mandátumokat. Kedvezményes mandátum megszerzése ilyen értelemben megítélésünk szerint egy mandátumra vonatkozhat. Szintén komoly dilemma a regisztráció kérdés e, hogy a kisebbségek közül a magukat kisebbséghez tartozónak vallók felkerüljenek egy listára, és ez alapján legyen számukra a szavazólap kiosztva, illetőleg az a megoldás, hogy minden állampolgár szavazhasson a kisebbségi listára. Az előttünk fekvő megol dás egyfajta gyenge regisztrációt vázol fel: kérni kell a kisebbségi polgároknak a szavazólapot, és ezt a szavazóbiztosok rögzítik. A dilemmának történeti okai vannak, de nagyon komoly politikai megfontolások is meghúzódnak a háttérben. Történeti okból a k isebbségek jó része számára nem elfogadható - tegyük hozzá: ma még , hogy a bevezessük a regisztráció intézményét. Vannak országok és olyan kisebbségek KözépEurópában, amelyek kifejezetten ragaszkodnak a regisztrációhoz, mert úgy gondolják, hogy így tudj ák megvédeni magukat attól, hogy a többség manipulálja őket, és gyakorlatilag a többség
