Országgyűlési napló - 1997. évi őszi ülésszak
1997. december 10 (330. szám) - A büntetőeljárásról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. KUTRUCZ KATALIN (MDNP): - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. CSÁKABONYI BALÁZS (MSZP):
4038 módon kell ismernie magát az az ügyet, amit tárgyal. Mert a jelenlegi rendszerben felmentette a kész, lezárt nyomozati anyag ezen kötelezettség alól az e ljárás résztvevőit, mert - mint említettem volt - a partitúrából levezényelte a bíró a dolgot, a vádirat másodpéldánya ott volt az ügyész előtt, aki éppen úgy összehasonlította a korábban történteket a tárgyaláson folyóval, és ebből alakulgatott az igazság . Jelen formában ez így nem oldható meg. Nem tudja eredményesen képviselni a vádat az az ügyész, aki nincs teljes birtokában a teljes nyomozati anyagnak, még akkor sem, ha a nyomozás során csak addig kell eljutnia a valóság feltárásában, hogy a vádirat ben yújtásához szükséges bizonyítékokat felderítsék és feldolgozzák. Azonban megítélésem szerint ez így önmagában kevés. Tudniillik ahhoz, hogy én megalapozottan vádat emelhessek - mint ahogy a törvénytervezet szóhasználata mondja , igenis megfelelő mélységig már a nyomozati szakban fel kell derítenem a tényállást. Ahol én félek egy kicsit - és ezt mint ügyvéd is mondom, megjegyezni kívánom, hogy a védelemről összességében mindeddig az általános vita során viszonylag kevés szó esett, pedig nagyon fontos terüle tről van szó , a mai gyakorlat szemüvegén keresztül nézve féltem kissé a büntetőügyben eljáró védőinket. Miért? Azért, mert - tisztelet a kivételnek - általában a kirendeléses ügyekben ők ismerik a legkevésbé az ügyet. Ennek objektív okai vannak, tudjuk j ól, a meg nem fizetett védői munka, a rendkívül sok ügyben történő kirendelés és így tovább. Azonban a felek általi kikérdezéskor már elképzelhetetlen, hogy valaki ne legyen az ügy ismeretének teljes birtokában. Hogyan tudja a kérdéseket akár az eljárás al á vont személyekhez, akár a tanúkhoz feltenni, ha nem ismeri az ügyet? Összhangban az ügyvédi törvénytervezettel... - mert az ügyvédi törvénytervezet megpróbál bizonyos megoldásokat keresni a kirendelt védők jegyzékének a törvénybe történő beiktatásával; i tt nem szólok részletesebben arról, hogy miről van szó. Ez az egyik megoldási módot jelentené, ami az én szerény véleményem szerint csak részmegoldást jelent. És nem vetődött még fel az általános vita során - de engedje meg nekem a tisztelt Ház, hogy felve ssem , hogy ismételten megfontolás tárgyává kellene tenni a közvédői intézmény valamiképp történő meghonosítását a magyar büntetőeljárásjogban. Engem ennek kinyilvánítása miatt már a szakmából is megköveztek néhányan, mert az ügyvédség egy része sem ért vele egyet, sokkal inkább egyetért vele egyébként - tudom jól - az igazságügyi kormányzat is, csak ehhez anyagi, technikai feltételeket kellene megteremteni. Én nem végeztem ugyan számítást, de ha azt a nagyon sok apró kirendelt védői díjat összeadnánk, az bizony jelentős összegekre rúgna, és abból megszervezni azt a közvédői intézményt, amely legalább a főbenjáró ügyekben tényleg ellátná a megfelelő védelmet, azt hiszem, célszerű és indokolt volna. Még egy gondolatot a védelemről: úgy érzem, a védői jogok korlátozása a nyomozati szakban - ami a tervezetben szerepel - bizonyos visszalépést jelent, még akkor is, ha a tervezet és az indokolás is kimondja, hogy ez nem visszalépés, mert most az ügy eldöntése elsősorban a tárgyalásra helyeződik át. Így a védői jo gok nem szenvednek csorbát akkor, amikor a védő csak a nyomozati eljárásban a saját maga által bejelentett tanúk kihallgatásán vehet részt, a vád tanúja kihallgatásán a védő nem is vehet részt. Azt hiszem, hogy ezt talán indokolt lenne felülvizsgálni. Miér t? Azért, mert a tárgyalásra történő normális felkészülése is elképzelhetetlen anélkül, hogy ne ismerné - ha úgy gondolja, akár az életből, tehát magából a gyakorlatból - a tanú által elmondottakat; ne csak egy jegyzőkönyvre legyen szorítkozva. A másik ped ig, hogy az alakító, aktív közreműködés lehetőségét vesszük el, mert nagyon jól tudjuk - és ez még sokáig így lesz az átmeneti időszakban , hogy a nyomozati eljárásban lehet tisztességesen, becsületesen alakítani egy ügyet, és én itt ezt most nagyon jó sz ándékkal mondom ezt az alakítást; tehát úgy alakítani, hogy a valóság mélyebb feltárása érdekében minden lehetőséget már a nyomozati szak kezdetétől is meg tudjanak ragadni. És még egy dolog: ez pedig az, hogy visszajön az az intézmény, hogy a védő sok ese tben nem tehet fel közvetlenül kérdést, hanem kérdés feltételét indítványozhatja. Azt hiszem, ez is olyan
