Országgyűlési napló - 1997. évi őszi ülésszak
1997. december 10 (330. szám) - A büntetőeljárásról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Áder János): - DR. KUTRUCZ KATALIN (MDNP):
4016 Az ügyész tárgyaláson kívüli büntetőügybefejezési lehetősége ismételten előtérbe helyezi az ügyészség függetlenségének avagy korm ány általi irányíthatóságának kérdését. Nem kétséges az, hogy e körben az ügyészi lehetőségek fokozott felelősséggel párosulnak. Az előttem már szóló és a Szabad Demokraták Szövetségét képviselő Hack Péter szerint az ügyész olyan jogpolitikai feladatokat f og ellátni ebben a rendszerben, mely feladatok számonkérhetősége a hatályos alkotmányos rendszerben nincs meg, vagyis közjogi felelősség nem társul ezekhez a kiszélesedett jogokhoz. Itt és most természetesen ezen problémakör érdemben nem vitatható meg, de az számomra - a javaslat szövegére tekintettel is - nyilvánvaló, hogy mindkét alkotmányos megoldás mellett és ellene is egyaránt igen nyomós érvek hozhatók fel. Nem lehet vitás az, hogy valamilyen módon az államnak lehetőséget kell teremteni a jogpolitikai elvek aktív érvényesítéséhez. A javaslathoz kapcsolódóan azonban azt is el lehet mondani, hogy e körben a kormány a javaslat szerint sem eszköztelen, hiszen a nyomozóhatóság önállóan is végezhet nyomozást vagy egyes nyomozási cselekményeket, ha a bűncsele kményt maga észlelte, a feljelentést nála tették, vagy arról más módon maga szerzett tudomást. További korlátot szab a javaslat az ügyész számára a nyomozási bíró jogintézményének bevezetésével, továbbá azon rendelkezéssel, miszerint az ügyész a büntetés, illetőleg az intézkedés meghatározott mértékére továbbra sem tehet indítványt. Minderre figyelemmel és hangsúlyozva, hogy az ügyészség alkotmányos helyzetére vonatkozó szakmai vita most természetesen nem dönthető el, de az megállapítható, hogy a javaslat h elyes úton jár, amikor az ügyészek szakmai tapasztalatára, eddigi elfogulatlan működésére és a tevékenységükkel kapcsolatos közbizalomra alapítva ad az ügyészeknek szélesebb körű eljárási jogosítványokat. Köszönöm szíves figyelmüket. (Taps.) ELNÖ K (dr. Áder János) : Megadom a szót dr. Kutrucz Katalin képviselő asszonynak, Magyar Demokrata Néppárt. A további felszólalóknak a sorrendjét is szeretném ismertetni. Az előzetesen írásban jelentkezettek sorrendje a következő: Ábrahám János, Magyar Szociali sta Párt; Isépy Tamás, FideszMagyar Polgári Párt; Bánk Attila, Független Kisgazdapárt. Megadom a szót a képviselő asszonynak. DR. KUTRUCZ KATALIN (MDNP) : Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Az igazságügyminiszter úr a múlt heti ülésen azt mondta, hogy ez a javaslat és az igazságszolgáltatási reform többi eleme együttesen lesz alkalmas arra, hogy a büntető igazságszolgáltatásban is a gyorsabb és szakszerűbb munkavégzés feltételei alakuljanak ki. Az kétség telen tény, hogy az igazságszolgáltatási reformnak vannak olyan elemei, amelyek a szakszerűség felé hatnak. A Magyar Demokrata Néppártnak mégis az a véleménye - és ezt már többször elmondtuk , hogy bár jó lenne egy jó reform, ez a reform nem elég jó, de a legnagyobb probléma az, hogy a bevezetésének nincsenek meg a feltételei. Számtalanszor elmondtuk már - ezt itt megismétlem még egyszer , hogy akkor, amikor ennyire elhúzódnak az ügyek, akkor, amikor bíróságokon több ezer kiszignálatlan ügy van, nem az az első, hogy felforgatom az egész rendszert, és egy teljesen új koncepcióval állok elő, és teljesen felforgatom az egész igazságszolgáltatást, mert az ilyenfajta változtatás a dolog természeténél fogva bizonyos mértékig akkor is visszafogja az ügyek vitelét , ha egyébként minden rendben van. Ilyen zavaros helyzetre, mint ami most van, nem lehet igazságszolgáltatási reformot ráépíteni. De azt a megállapítást, amit igaznak tartunk a reform egészére, bizonyos mértékig igaznak tartjuk a büntetőeljárási törvényjav aslatra is.
