Országgyűlési napló - 1997. évi őszi ülésszak
1997. december 9 (329. szám) - Döntés önálló indítványok tárgysorozatba-vételéről - DR. TORGYÁN JÓZSEFNÉ CSEH MÁRIA (FKGP): - ELNÖK (dr. Gál Zoltán):
3943 A független képviselőcsoport kérte, hogy a tárgysorozatbavétel tárgyában az Országgyűlés határozzon. Megadom a szót az indítványtevő képviselő asszonynak. DR. TORGYÁN JÓZSEFNÉ CSEH MÁRIA (FKGP) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Azért nyújtottam be a képviselői önálló indítványomat a fővárostól, illetve a nagy vidéki egyetemi központoktól 40 kilométernél távolabb élő, alacson y jövedelmű családok gyermekeinek továbbtanulása tárgyában, mivel a harmadik évezred küszöbén Magyarország gazdaságának továbbfejlesztése indokolja, hogy a felnövekvő új generáció minél nagyobb számban és magasabb színvonalon kapjon oktatási képzést. Magya rországon az elmúlt évszázadokban nagy hagyománya volt az egyházak oktatási tevékenységének, az egyházi kollégiumok nagy száma biztosította a tehetséges fiatalok felkutatását és felkarolását. A vidéki lelkipásztorok keresték az ifjú tehetségeket, és egymás sal versengve küldték magasabb szintű iskolákba őket, anyagilag is támogatva továbbtanulásukat. Tájékoztatásul elmondom, hogy 1946ban például csak a katolikus egyház 35 fiúgimnáziumot, 14 leánygimnáziumot, 7 tanítóképzőt, 26 tanítónőképzőt, 92 polgári isk olát, 3 óvónőképzőt, 2 nevelőintézetet, 4 mezőgazdasági középiskolát, 8 ipari középiskolát, 10 kereskedelmi középiskolát, 9 kereskedelmi szaktanfolyamot működtetett. Hány és hány szegény sorsú vidéki, de tehetséges fiatal kaphatott itt szakmai továbbképzés t! Azt mindnyájan tudjuk, hogy 1948ban kárpótlás nélkül ezeket az intézményeket elvették, elsorvasztották, megszüntették. A rendszerváltozás óta eltelt időszakban a fél évszázados elnyomatás után az egyházak most kezdenek ismét talpra állni, de szűkös any agi erőforrásaik nem teszik lehetővé, hogy a társadalom, a családok, a fiatalok részéről megnyilvánuló óriási továbbtanulási igényeknek ők maguk eleget tegyenek. Magyarországon nagyon kevés egyházi kollégium létezik. Ezért lenne szükség az állam nagyobb sz erepvállalására. Hazánk európai integrációs törekvései is szükségessé teszik a fiatal tehetségek magas színvonalú képzését. A világban elismert magyar tudósok nagy száma azt bizonyítja, hogy rendkívül tehetséges emberek élnek itt, a Kárpátmedencében, olya n emberek, akiknek magas színvonalú oktatása a társadalom számára gyorsan megtérül. Nem lehet akadálya a tanulmányok elkezdésének és folytatásának, ha a továbbtanulni kívánó fiatalok otthona az egyetemi központoktól távol esik! Magyarország lakosságának né gyötödét, a vidéki Magyarországot nagy felelőtlenség lenne kirekeszteni a színvonalas iskolai továbbtanulás lehetőségeiből. Mivel az utazási költségek nagyot drágultak Magyarországon, és jövő év január 1jétől további emelések várhatók, a családok jövedelm e pedig főleg vidéken és a mezőgazdasági dolgozók körében nem változott, nem beszélve a nagy munkanélküliségtől szenvedő körzetekben, régiókban élő családokról, ezért az egyetemi központoktól távol élő, tanulni vágyó fiatalok reménytelen helyzetbe kerülnek . Napjaink szomorú valósága az, hogy egyre több fiatalnak kell abbahagynia tanulmányait, sőt el sem kezdheti, mert képtelen megfizetni a drága albérletet, az emelkedő tandíjakat, a költséges utazást, a dráguló tankönyveket és egyetemi, főiskolai jegyzetek árát. Szűkülnek a megfizethető kollégiumi férőhelyek is. A mindenkori magyar kormány felelőssége az, hogy gondoskodjék a fővárostól, illetve a nagy vidéki egyetemi központoktól távolabb élő, alacsony jövedelmű családok gyermekeinek továbbtanulásáról. Minde zekért kérem, hogy az imént elmondott jószándékú képviselői önálló indítványomat támogassa az Országgyűlés. Köszönöm a türelmüket. (Taps a Független Kisgazdapárt soraiból.) ELNÖK (dr. Gál Zoltán) : Megadom a szót Lányi Zsolt képviselő úrnak, Független Kisga zdapárt, aki a frakció véleményét fogja tolmácsolni.
