Országgyűlési napló - 1997. évi őszi ülésszak
1997. szeptember 16 (298. szám) - Az országos népszavazás elrendeléséről szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Áder János): - DR. SZABÓ IVÁN (MDNP):
392 Van ennek egy nagyon racionális oka. Kedves Képviselőtársaim! Nagyon jól tudják, hogy milyen óriási vitákat váltott ki annak idején a GATT uruguyai fordulója, amely elég hosszú késedelem után, de végü l mégiscsak aláírásra került. 1994 tavaszán még Kádár Béla miniszter úr volt az, aki Marrakechben tető alá tudta hozni aláírásával ezt a megállapodást. Ez a megállapodás alapvetően arról szól, hogy a mezőgazdaságban Keleten és Nyugaton, Északon és Délen r adikális mértékben az állami szubvenciókat csökkenteni kell, és a piaci viszonyokat egyre jobban előtérbe kell hozni. Miért van ez az óriási támogatás, hogy a magyar mezőgazdaságnak azzal a 1012 százalékos támogatással kellene felvennie a versenyt a ma mé g NyugatEurópában nagyságrendileg 4045 százalékos támogatottsággal? Azért, mert a mezőgazdaság világszerte az az ágazat, amelyben az iparhoz és a kereskedelemhez képest alapvetően alacsonyabb, rendkívül kis jövedelemtermelő képesség mutatkozik, nagyon al acsony a haszon. Ez indokolja azt, hogy a földtulajdonlás ügyében az általános tőkés viszonyoktól eltérő viszonyokat hozzunk létre, mert itt nincs meg a lehetőség arra, hogy ezt a rendkívül alacsony haszontermelő képességet egy elkülönült tulajdonosi réteg és az azon dolgozó bérmunkások között ésszerűen megosszuk. Ez egyértelműen a parasztság elnyomorodásához vezet. Nem azért, mert valaki gonosz vagy rossz tulajdonos, hanem azért, mert a mezőgazdaságban nincs jövedelemtermelő képesség az iparhoz vagy a kere skedelemhez képest foghatóan. Ezért nem véletlen, hogy amikor itt ma arról van szó, hogy mi az európaellenes vagy mi nem európaellenes, akkor azt kell mondanom, hogy a kormánynak alapvetően az a javaslata, hogy jogi személyiségű társaság - legyen az gazdas ági társaság vagy termelőszövetkezet - tulajdonhoz juthasson mielőtt az egyéni gazdálkodók vagy a tszben dolgozók földtulajdonhoz jutnának, ez európaellenes. A római szerződés aláírása óta minden európai támogatás a magánparaszti birtokok támogatására jön , és ha Magyarország egyszer az Európai Unió tagja lesz, kizárólag ezen a címen lehet a brüsszeli kasszából a mezőgazdaság számára pénzhez jutni. Így sem gazdasági társaság, sem szövetkezet egy fillért nem fog kapni az Európai Unió kiegyenlítési kasszájábó l. Most indítjuk el azt a folyamatot, hogy az Európai Unióhoz csatlakozva Magyarország a legkisebb támogatások elvéhez jusson, amikor teljes jogú tag lesz. Ezért ellenezzük mi a kormánynak azt a benyújtott javaslatát, amely megnyit egy olyan kaput, amelyik az egész európai földkérdés megoldásában évtizedek óta ellenkező irányba megy. Az elkülönült tulajdonos szempontjából minket nem vigasztal az sem, hogy az magyar vagy külföldi, miután látjuk, hogy a magyar tulajdonos esetében is fennáll az az alapvető pro bléma, hogy ma 304070 millió forintot az a 35 hektáros magyar gazda nem fog tudni kivenni földvásárlásra és gépvásárlásra, ha ehhez nem kap állami támogatást. Ebben az esetben a privatizációban nyertes kereskedelmi és ipari tőkés társadalom fog földet v ásárolni, amely ugyanúgy idegen lesz végül is a magyar parasztságtól, mint akár a külföldi, akár a jogi személyiségű gazdasági társulás vagy szövetkezet. (11.30) A szövetkezetnél mi a szövetkezeti tagok földhöz jutását támogatjuk, és ha az úgy gondolja, ho gy a szövetkezetben találja meg a boldogulását, ám menjen be a földjével a szövetkezetbe, de ne kárhoztassuk örök időre bérmunkára a szövetkezeti dolgozókat, ráadásul még az európai uniós támogatások lehetőségétől is megfosztva. Egyébként, ha már Európai U nióról beszélünk, számos országban az Európai Unió jogrendjében, ha ilyen természetű tulajdonlás és árutermelés van, a törvény erejénél fogva azt nem szövetkezetnek, hanem gazdasági társaságnak nevezik. Ne találjuk fel azt a fából vaskarikát, hogy szövetke zetnek nevezünk egy gazdasági társaságot! Az igazi vitát, azt hiszem, akkor érthetjük meg, ha a múlt héten egy nagyon apró kis médiahírként megjelent bolgár földtörvény vitájára egy kicsit odafigyelünk. Mi történt Bulgáriában? Az új bolgár parlament, amely ben konzervatív többség van, elfogadott egy földtörvényt, szóról szóra azt, amit itt most a kormány szeretne elfogadtatni a külföldi, belföldi társaságok, jogi személyiségek
